Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeretné meglovagolni a Klaus Johannis novemberi megválasztását övező hangulatot. Alina Gorghiu és Vasile Blaga társelnökök a hét elején hivatalosan is bejelentették, hogy a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén – várhatóan márciusban – bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a szociáldemokrata Victor Ponta kormánya ellen. Catalin Predoiu korábbi igazságügyi miniszter személyében kijelölték a miniszterelnöki szék várományosát is, akit megbíztak, hogy dolgozza ki a PNL kormányprogramját.

A liberálisok hangsúlyozták, hogy a Johannis által meghirdetett új politizálási stílussal összhangban nem akarják „mesterségesen” – azaz kormánypárti képviselők átcsábításával – átrajzolni a parlamenti többséget, inkább előrehozott választások útján szeretnének hatalomra kerülni. Egyúttal elismerték, hogy ennek alkotmányos feltételeit nehéz lesz teljesíteni. Az eredetileg 2016 őszén esedékes parlamenti voksolás előrehozásához mindenekelőtt meg kellene buktatni a szociáldemokrata kabinetet, majd az államfő két sikertelen kormányalakítási kísérlet után feloszlathatná a parlamentet.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Victor Ponta kormánya szilárd parlamenti többségre támaszkodik. A novemberi elnökválasztásokon elszenvedett vereség után – amelyet sokan úgy értelmeztek, hogy a választók megvonták a bizalmat a szociáldemokratáktól – a parlament nagy többséggel szavazott bizalmat Ponta karcsúsított kormányának. Változást jóformán csak a Szociáldemokrata Párt (PSD) márciusban esedékes tisztújító kongresszusa hozhat. Ha ezen Victor Ponta elveszíti a pártelnökséget, valószínűleg a kormányfői tisztséget sem tarthatja meg. Ez azonban egyre kevésbé valószínű: míg közvetlenül az elnökválasztás után többen a fejét követelték, most az körvonalazódik, hogy a márciusi kongresszuson Pontának kihívója sem lesz.

Időközben az ellenzéket lefoglalja a Klaus Johannist elnöki székbe juttató két párt összeolvadása. A Demokrata Liberális Párt és a Nemzeti Liberális Párt fúziója korántsem zárult le, a megyei szervezetekben javában folyik a tisztségek elosztása. Ez szintén a hatalom átvétele irányában gyakorol nyomást. A helyi és megyei szervezetek élén valamennyi fontos tisztségre legalább két jelentkező akad, egy-egy a két tagpárt részéről. Az ebből fakadó feszültséget enyhítené a PNL hatalomra kerülése, hiszen a helyi szinten hoppon maradt politikusokat felszippantaná a bukaresti adminisztráció – véli az IRES közvélemény-kutató céget irányító Vasile Dancu szociológus.

Ha a PNL számára sürgős a hatalom megszerzése, a kormányzó szociáldemokratáknak időre van szükségük, hogy összeszedjék magukat a novemberi választási kudarc után. Dancu szerint a Klaus Johannis megválasztását kísérő lelkesedés máris jócskán apadt. Ha közvetlenül a voksolás után a románok 58 százaléka úgy vélte, az ország jó irányba halad, decemberben ez az arány 50 százalékra esett vissza.

A PNL helyzetét bonyolíthatja előrehozott választások esetén, hogy Klaus Johannis szavazóinak egy részére eleve nem számíthat. A kisebb jobboldali pártok – köztük a leköszönt államfő, Traian Basescu hívei által alakított Népi Mozgalom Párt (PMP) – várhatóan saját jelöltekkel indulnának a választásokon, noha kérdéses, hogy sikerül-e átlépniük az ötszázalékos bejutási küszöböt.

A jelek szerint Klaus Johannis arra is felkészült, hogy akár hosszabb távon a nem baráti Ponta-kormánnyal kell megosztania a hatalmat. Mandátuma tavaly december végi átvétele óta, heti rendszerességgel egyeztet a kormányfővel.