Hatalmi harc állhat Jacenyuk lemondása mögött
A hamarosan hivatalosan is távozó ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk. Alex Kuzmin / Reuters |
„A hatalom képviselőinek következetlenségét mutatja a kormányfő lemondása. Úgy tűnik, Porosenko nem egyeztette lépéseit sem Julija Timosenko Haza párti elnök környezetével, sem a szintén Haza párti Arszenyij Jacenyukkal" – vélekedik Mihajlo Pohrebinszkij politológus, a kijevi politika- és válságkutatási központ igazgatója.
Rámutatott arra, hogy a kormánykoalíció megszüntetését az államfő mögött álló Ütés párt kezdeményezte. Mindez arra enged következtetni, hogy a két párt között hatalmi harcok kezdenek kibontakozni.
A szakértő szerint elsősorban Porosenko érdekelt abban, hogy mihamarabb előrehozott parlamenti választásokat tartsanak. Másrészről a „Majdan" tüntetőinek is az a fő követelésük, hogy az ország irányításában „minden régit újra cseréljenek", beleértve a jelenlegi összetételű parlamentet is. A Haza pártnak azonban - tekintettel kis népszerűségére – ez most nem érdeke.
Hasonlóan vélekedett Jurij Kocsevenko, a stratégiai politikai intézet igazgatója egy pénteki sajtónyilatkozatában. A politológus rámutatott: már két hónap is eltelt azóta, hogy Porosenko az elnökválasztási kampányban ígéretet tett a parlamenti választások előrehozására. Megjegyezte, hogy a felmérések szerint az ukrán választók 80 százaléka rendkívüli parlamenti választásokat akar.
„A rendkívüli parlamenti választások kérdésében a Haza párt ellenzékbe került. Jacenyuk lemondása jövőbeli politikai karrierje szempontjából a rossz megoldások közül a legjobb döntés volt" – mondta a szakértő.
Volodimir Feszenko politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője szerint viszont Jacenyuk „sértődöttségében hisztérikus és felelőtlen" döntést hozott, amivel feszültséget keltett a kormányban és a társadalomban. „Háborús helyzetben egy miniszterelnöknek ilyesmit nem lenne szabad megengednie magának" – vélekedett a szakértő.
Feszenko szerint Jacenyuk miniszterelnökként elég hatékony munkát végzett. „Nem minden feladatot sikerült végrehajtania, de legalább makrogazdasági szinten sikerült viszonylagosan stabilizálnia az ukrán gazdaságot" – tette hozzá a politológus.