Értesüléseink szerint a legkisebb kormánypárt, a Közügyek (VV) miniszterei kifogásolták a készpénzkifizetésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Petr Necas miniszterelnök a kormányülést követően úgy vélekedett, hogy miután a három kormánypárt vezetői hónapokkal ezelőtt elvben megegyeztek a kárpótlás módjáról, a törvénytervezetet a jövő év elején a kabinet minden bizonnyal jóváhagyja. A prágai törvényhozás két házában viszont tavasszal újabb parázs viták várhatók.

Több mint két évtizedes vita és egyeztetés után a jelenlegi jobbközép kormány és az egyházak szakértői ősszel végre dűlőre jutottak a kárpótlás ügyében. Megállapodásuk alapján a cseh történelmi egyházak 2013-tól fokozatosan 75 milliárd korona (hozzávetőleg 780 milliárd forint) értékű épületet, továbbá termőföldet, erdőt és tavakat kapnak vissza. Minden egyes ingatlan visszakövetelését külön, írásban kell megindokolnia az egykori tulajdonosnak. A letűnt rezsimben elkobzott további vagyon fejében – amely visszaszolgáltatása nem lehetséges – harminc esztendeig évente kétmilliárd koronát utal a cseh állam. Tizenhét évig a mintegy ötezer pap, illetve lelkész még ugyancsak a költségvetésből kapja a fizetését. 2014-ig a jelenlegi összeget, azután pedig évről évre öt százalékkal kevesebbet. Ugyanilyen arányban csökken a templomok és más egyházi épületek működtetésére és karbantartására folyósított állami hozzájárulás. A tervek szerint 2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan működnek majd.

Dominik Duka bíboros, prágai érsek, a cseh katolikus egyház prímása történelminek minősítette az egyházak kárpótlásáról szóló megállapodást, amelyről azonban úgy vélekedett, hogy csak "részben optimális". Joel Ruml, a Cseh Ökumenikus Tanács elnöke szerint majd csak a jövő dönti el, hogy a hívők hajlandóak lesznek-e hozzájárulni egyházuk fenntartásához. Utalt arra is, hogy a legutóbbi felmérések szerint a lakosság több mint kétharmada ellenezte a kárpótlásukat.

Csehországban a 2001-es népszámlálás szerint a lakosság több mint 60 százaléka ateista, 26,8 százalékuk római katolikus. Öt-öt százalékuk pedig a Cseh Testvérek protestáns gyülekezetéhez, továbbá az ágostai hitvallású evangélikus egyházhoz, valamint a csehszlovák huszita egyházhoz tartozónak vallotta magát.

A cseh szocdemek (CSSD) és a kommunisták (KSCM) szerint népszavazáson kellene dönteni erről a nagy horderejű és az államkasszát a válságos időkben középtávon különösen súlyosan érintő kérdésről. Mivel a referendum intézményét a cseh Alkotmány nem tartalmazza, ezért indítványozni fogják az alaptörvény megfelelő módosítását.