Az atomerőmű felett sűrű füst gomolyog. Az üzemeltető Tokiói Villamosművek (Tepco) szerint négy munkatárs megsebesült, amikor a hűtési folyamatban használt hidrogén robbant be a Tokiótól 240 kilométerre északra található fukusimai atomlétesítmény 1-es számú erőművében. A Tepco szerint a 2-es erőmű négy reaktorának tartályaiból engedtek ki gőzt. Előzőleg az 1-es atomerőmű egyik reaktorából szintén kiengedtek valamennyi radioaktív gőzt a túlnyomás csökkentése érdekében. Az intézkedést hűtési problémák tették szükségessé.

A két fukusimai erőmű egymástól 12 kilométer távolságra - a japán fővárostól, Tokiótól pedig mintegy 240 kilométerre északra - található. A 8,9-es erősségű pénteki földrengés után a két erőműben összesen öt reaktornál - az 1-es erőműnél két reaktornál, a 2-es erőműnél három reaktornál - rendeltek el atomenergetikai szükségállapotot.

A robbanás után azonnal húsz kilométeres sugarú körre terjesztették ki az evakuálási zónát, a környéken élőket felszólították, hogy ne nyissanak ablakokat, és ne fogyasszanak helyi zöldségeket. A kormány a térségben jódtablettákat tervez kiosztani, amely megfelelő védelmet nyújthat a sugárzáskor szervezetbe kerülő radioaktív jód ellen.

Néhány órával később azonban már azt nyilatkozta a kormányszóvivő, hogy a radioaktivitás mértéke csökken, a robbanás pedig nem érintette magát a reaktor acéltartályát, az annak helyet adó reaktorépület külső falai és a teteje dőlt le. A fenti események kommunikációjának őszinteségével kapcsolatban azonban többeknek kételyei vannak. A - helyi idő szerint - szombat éjszakai hírek szerint azonban sikerült megfékezni a nagyobb katasztrófát, és jelenleg tengervízzel árasztják el a reaktort, amely akár egy hétig is eltarthat.

A fukusimai atomerőművében a radioaktív gőz kiengedésével sikerült csökkenteni a nyomást, de a reaktor fűtőrúdjai olvadnak, vagy már meg is olvadtak. Ez a reaktor túlhevüléséhez és sérüléséhez vezethet. Ez a környezetet mindaddig nem szennyezi, amíg a reaktor burka ép. Hogy így van-e arról hivatalosan még nem közöltek semmit. Szakértők szerint ha jut is ki nukleáris sugárzás a reaktor környezetébe, az nagyon kicsi lesz, a csernobilihez hasonló katasztrófa pedig nem következhet be. Ha mégis, 1986 óta ez lenne az első hasonló baleset a világon.

Könnyűvizes reaktorok esetében ez lehetetlen. Hűtés hiányában emelkedik ugyan a hőmérséklet, ám attól a reakció leáll - nyilatkozta Szekimura Naoto, a Tokiói Egyetem professzora. "A legrosszabb esetben lesz ugyan némi radioaktív sugárzás és sérülés a berendezéseken, de robbanás nem. Ha gondosan végzik a szellőztetést, nem jut ki sugárzó anyag. Három kilométer sugarú körön túl biztos nem - tette hozzá.

Kaieda Benri japán ipari miniszter bejelentette, hogy a kiszabaduló anyag kevés, a sugárszintje pedig alacsony, vagyis a radioaktív terhelés nagyon kis mértékű lesz, és nem fenyegeti a környékbeliek biztonságát.