Az első becslések szerint a választásra jogosultak alig 62 százalékos részvétele mellett Franciaországban a kormányzó baloldal jelentős vereséget szenvedett vasárnap a helyhatósági választások második fordulójában. A jobboldali ellenzék visszahódította a hat évvel ezelőtt elvesztett települések jelentős részét, többek között Roubaix, Reims, Saint-Etienne, Limoges, Angers és Quimper városát.Jean-Marc Ayrault miniszterelnök annak a kormányzatnak a vereségeként értékelte az eredményt, amelynek meg kell hallania az egyértelmű üzenetet.

„A választásokat azok jelentős kiábrándultsága döntötte el, akik bizalmat szavaztak nekünk 2012 májusban (az elnökválasztáson) és júniusban (a nemzetgyűlési választásokon) ... A választók egyértelmű üzenetet küldtek, amelyet meg kell hallanunk. A felelősség kollektív, vállalom belőle a részem" - fogalmazott később a kormányfő.

Franciaország három legjelentősebb városában nem változtak az erőviszonyok: Párizs és Lyon baloldali, Marseille jobboldali vezetésű maradt. A negyediknek számító Toulouse-nak, amely eddig szocialista irányítású volt, viszont ezentúl jobboldali polgármestere lesz, hasonlóan Limoges-hoz, ahol 1912 óta folyamatosan baloldali volt a városvezető.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) mintegy tizennégy vagy tizenöt közepes városban adhat polgármestert. Legutóbb 1995-ben szerepelt jól az FN a helyhatósági választásokon, de akkor még csak három dél-franciaországi városnak adhatott polgármestert. Európai viszonylatban a francia szélsőjobboldal helyi szintű beágyazottsága gyenge, elsősorban a párt előretörésének mértéke jelentős, mégpedig azóta, hogy Marine Le Pen 2011-ben átvette a pártvezetést apjától, a pártalapító Jean-Marie Le Pentől.

Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás a francia helyhatósági választásokon, ami elemzők szerint az elégedetlenség jele Francois Hollande szocialista államfő politikájával.

Jean-Francois Copé, a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) főtitkára szerint pártja "hatalmas győzelmet" aratott azzal, hogy visszahódította a hat évvel ezelőtt elvesztett városok jelentős részét a baloldaltól. Ezzel egy időben Najat Vallaud-Belkacem kormányszóvivő közölte: Tudomásul vettük, hogy az eredmény kiábrándító számunkra.

Az OpinionWay közvéleménykutató-intézet exit poll felmérése szerint, amelyet a Le Figaro honlapja ismertetett, a jobboldal 45 százalékkal végzett az élen, a baloldal 43 százalékot ért el, míg az FN országos szinten hét százalékot kapott. A szélsőjobboldali párt a 36 ezer településből csak 596 helységben indított jelöltet.

A baloldali kiábrándultság és a szélsőjobboldali előretörés a francia választók szociális elégedetlenségére utal. A francia sajtó ezért tényként kezeli, hogy a következő napokban a köztársasági elnök át fogja alakítani a kormányt, mielőtt a vereség miatt egymásra mutogatás kezdődne a baloldali politikusok között. Ennek jelei már a két forduló között is megmutatkoztak. Az államfő várhatóan meneszti Jean-Marc Ayrault miniszterelnököt, akinek - hozzá hasonlóan - 20-25 százalék között mozog a népszerűségi mutatója. Utódjaként Manuel Valls belügyminiszter és Laurent Fabius külügyminiszter neve is felmerült.

A helyhatósági választásokon csaknem 45 millió francia és Franciaországban élő európai uniós állampolgár 36 ezer 700 önkormányzat tagjait választhatta meg a következő hat évre. Ez volt az első alkalom Hollande két évvel ezelőtti elnökké választása óta, hogy a franciák a szavazóurnák elé vonultak.