Krakkóban, Eszéken és Torontóban lesz újra magyar főkonzulátus, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Melbourne-ben pedig konzuli képviseleti iroda. Mindez Németh becslései szerint 1,2 milliárd forintba fog kerülni, de a nyitások gazdasági és nemzetpolitikai haszna messze túlmutat a külügy idei költségvetésébe már betervezett, s miniszterelnökségi források átcsoportosításával megtámogatott összegen.

A külügyi államtitkár többször is néven nevezte Balázs Pétert, az egykori Bajnai-kormány külügyminiszterét, aki a fideszes politikus szerint felelős a „szűklátókörűség szimbólumáért”. Németh most és – önmagát idézve – 2009-ben is így minősítette azt a döntést, amely értelmében takarékossági okokból tizenkét külképviseletet  bezártak. Ezek között volt a krakkói, eszéki, a torontói és a Sydney-i főkonzulátus. – Kőműves Kelemenként újraépítjük, amit a szocialista kormány lerombolt – mondta némi képzavarral a politikus, hozzátéve: a diplomáciai infrastruktúra-építés részeként Belgrádban és Zágrábban is lesz, ami eddig nagyon hiányzott: magyar kulturális intézet.

A helyszínválasztások Németh szerint beleillenek az erős közép-európai jelenlétre és a globális nyitásra épülő magyar külpolitikába. Krakkó, Toronto és Melbourne gazdasági szempontból is fontos, Kanadában és Ausztráliában jelentős a magyar és a határontúli diaszpóra. Sydneyben is lesz magyar konzuli jelenlét, valószínűleg az ottani lengyel főkonzulátusra delegálnak magyar diplomatát.

A romániai dupla nyitást a magyar kisebbség mellett gazdasági okok is indokolják, az EU és NATO-tag keleti szomszéd a magyar gazdaság második legnagyobb exportpiaca. – Szerdán jegyzékben tájékoztattuk a román felet, az ügyben a nemzetközi jog előírásai értelmében járunk el – mondta Németh. A külügy az idén további képviseletnyitásokat tervez – Latin-Amerika, Afrika és Ázsia egyaránt szóba jöhet.