Szombaton Törökországban a felszínre hozták annak a két bányásznak a holttestét, akikről úgy gondolják, hogy az utolsó áldozatai a keddi somai bányaszerencsétlenségnek. Velük együtt a halálos áldozatok száma 301-nél jár, és Taner Yildiz energiaügyi miniszter szerint az eddigi információk alapján a vége is, a hatóságok ugyanis nem tudnak arról, hogy másvalaki esetleg élve vagy holtan a föld alatt rekedt volna. A tárcavezető szerint a bányát – ahol kedden felrobbant egy transzformátor, leálltak a liftek, és utána szénmonoxid-mérgezés szedte az áldozatait – még egyszer átfésülik, de utána leállítják a mentőakciót.

A somai Törökország történetének legnagyobb bányaszerencsétlensége, amelyért most sokan a magánkézben cég tulajdonosát, egy Alp Gürkan nevű férfit tesznek felelőssé. Törökországban rengeteg a hasonló baleset, amelyek oka az, hogy a tulajdonosok többnyire az alapvető biztonsági előírásokat sem tartják be. Bár Gürkan tagadta, hogy nem tartotta volna be a biztonsági előírásokat, kiderült, hogy a bányában nem volt vészkamra, amelybe bemenekülve akár több száz ember is megmenekülhetett volna. Vészkamra egyébként eredetileg készült, de egy átépítéskor eltüntették, amire Gürkan azt a mentséget hozta fel, hogy a felszín alatt 300 méterrel volt egy vészkijárat, amely anélkül vitte vagy vihette volna a bányászokat a főbejáratig, hogy gyalogolniuk kellett volna. Gürkan egy kérdésre egyébként úgy válaszolt, a bánya nemsokára újraindul, csak előtte még pótolnak „néhány" biztonsági hiányt. 

A tulajdonosi magyarázat nemigen nyugtatta meg a felháborodott hozzátartozókat és azokat sem, akik a tulajdonosokat vádolják a rengeteg hasonló törökországi balesetért. Hatalmas a düh. Somában pénteken a bánya vezetése és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) elleni tüntetésen több ezer ember gyűlt össze, a rendőrök pedig könnygázzal oszlatták a tömeget. A közli nagyvárosban, Izmirben tüntetők barikádokat emeltek és kövekkel, illetve petárdákkal hajigálták meg a kivezényelt biztonságiakat. Gürkan felesége az AKP regionális képviselője.

A politikai elit eközben enyhén szólva semmit nem tesz semmit a feszültség csillapításáért. Sőt. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök az első felhördülés után azzal vigasztalta a gyászoló családtagokat, hogy ami történt, az „általános dolog", és például a 19. század Nagy-Britanniájára nagyon is jellemző volt a bányaszerencsétlenség. „1838-ban 204 ember életét követelte egy bányaomlás. 1866-ban 361-en haltak meg, egy 1894-es robbanás pedig 290 ember életét követelte" – révedt vissza a miniszterelnök a dickensi időkbe egy kis cinizmus kedvéért. „De vegyük az Egyesült Államokat a maga technológiájával meg minden" – folytatta. „1907-ben ott is meghalt 361 bányász."

Arra Erdogan nem adott magyarázatot, mi köze a 19-20. századnak a somai bányaszerencsétlenséghez, de amikor a szerencsétlenség miatt a városban járt, neki és a közvetlen környezetének sikerült kivennie a részét az összetűzésekből. Videófelvételek tanúsága szerint a miniszterelnök dulakodott egy bányásszal, az egyik közeli tanácsadója, Yusuf Yerkel pedig a kamerák előtt rúgott bele valakibe, akit éppen rohamrendőrök tepertek a földre. Későbbi bejelentések szerint Erdogant és a küldöttségét provokálták, amiből annyi igaz, hogy az érkezésre kivonult tömegben többek között a lemondását követelték. Azt a bányász, akit a miniszterelnök egy pillanatra megragadott, a testőrei később megverték. Yerkel pedig úgy nyilatkozott, elszomorítja, hogy elveszítette a fejét a provokációk, a támadások és az inzultusok közepette.

Hogy a bányaszerencsétlenséghez mi vezetett, azt a hatóságok nem tudják és hivatalosan is megmagyarázhatatlannak nyilvánították. A bányatársaság üzemeltetési igazgatója, Akin Celi erről csak annyit mondott, 3-5 perc alatt történt az egész. A transzformátor robbanása után a gáz öt perc alatt bejárta az összes bányajáratot. Hatósági közlések szerint az Isztambultól 480 kilométerre délnyugatra fekvő, korábban állami tulajdonban lévő somai bányátöt év alatt tizenegyszer vizsgálták át biztonsági szempontból és semmit nem találtak, ami problémára utalt volna.