A többségében síita bagdadi kormány szerdán kérte fel katonai beavatkozásra – légicsapásokra – az Egyesült Államokat a szunnita szélsőségesek, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) elleni harcban. Obama csütörtökön sajtótájékoztatót tartott erről. Elmondta, nem fog szárazföldi egységeket küldeni Irakba, de amerikai nemzeti érdek, hogy a közel-keleti ország ne süllyedjen újra a 2006-2008 közötti évekre jellemző polgárháborúba. Ezt a polgárháborút a maga részéről Obama egy öt pontból álló intézkedéssorozattal kerülné el, amelynek a részeként 300 amerikai katonai tanácsadó – kommandós – megy Irakba, aki a közel-keleti ország hadseregének fog segíteni. Az Egyesült Államok – folytatta Obama – ezen kívül megerősíti a bagdadi nagykövetsége és a más érdekeltségei védelmét, közös hírszerzési parancsnokságot hoz létre az irakiakkal, és a kongresszussal együttműködve kész további segítségnyújtásra is.

Az elnök a beszéde után, a Máliki távozását firtató újságírói kérdésre válaszolt úgy, hogy nem az amerikai politikusok feladata kiválasztani, hogy Irakot ki vezesse, Csütörtökön először az Independent és a Wall Street Journal írta meg, hogy a háttérben tartott tárgyalásokon amerikai tisztségviselők nyíltan lemondásra szólították fel Málikit, aki szerintük csak szítja a felekezetközi ellentéteket Irak többségben lévő síitái és a szunniták között. Máliki azonnal jelezte, nem hajlandó távozni csak az amerikai katonai beavatkozás kedvéért. Obama csütörtökön valószínűleg erre utalva azt mondta, az egyedüli biztató jel, hogy az iraki politikusok késznek tűnnek egységkormányt alakítani, amelyben a síiták, a szunniták és a kurdok is benne vannak. Irak ezzel fogja elkerülni a szakadékot – fogalmazott az amerikai elnök.

A New York Times szerint az amerikaiak már napok óta tárgyalnak iraki politikusokkal egy új bagdadi kormányról. Ezeken a tárgyalásokon többek között Robert S. Beecroft amerikai nagykövet, Uszama Nudzsajfi, a legnagyobb szunnita tömörülés, az Egységben a Reformért és egy magas rangú síita politikus, a lehetséges miniszterelnökként emlegetett Ahmad Csalabi vesz részt. John Kerry amerikai külügyminiszter – mondta Obama – nemsokára európai és közel-keleti útra indul az iraki válság megoldásáért, amelyben Irán „konstruktív” szerepet játszhat. Az Egyesült Államok kész célzott katonai akciókra akkor és amikor ezt a helyzet megköveteli – tette hozzá az amerikai elnök.

Obamát a sajtótájékoztatón megkérdezték, szeretné-e, ha néhány amerikai katonai egység Irakban maradt volna a 2011-es kivonulás után is. Erre az elnök úgy válaszolt, nem Washingtonon, hanem a Máliki-kormányon múlt a dolog. „Mi felajánlottuk” – tette hozzá. Azt a 300 kommandósról szóló bejelentés ellenére kizárta, hogy amerikai katonák újra a közel-keleti ország földjére lépjenek.

Obama a beszédében említést tett arról is, hogy az Egyesült Államok növelni készül a jelenlétét a Közel-Keleten, ahol jelenleg harmincezer amerikai katona teljesít szolgálatot, hat hadihajó pedig a Perzsa-öbölben cirkál.