A VMSZ által támogatott Magyar Összefogás lista 77 százalékot ért el, a Vajdasági Magyarként Európába lista - amely mögött a Boris Tadic szerb elnök vezette Demokrata Párt áll - 13 százalékot kapott, a választásra jogosultak 55,5 százalékos részvétele mellett - ismertette keddi számában a Magyar Szó című újvidéki lap.

A másik három induló - a Kézfogás a Magyarságért lista, amelynek az élén a VMSZ-ből kizárt újvidéki polgármester-helyettes, Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László zentai önkormányzati elnök, a Magyar Polgári Szövetség nevű vajdasági párt vezetője áll, továbbá a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal összefüggésbe hozott Magyar Remény Mozgalom és a Magyar Liga - a Vajdasági Szociáldemokrata Liga listája - a szavazatok 3-3 százalékát kapta.

Ha a szerdán közzéteendő végleges eredmények nem térnek el jelentősen ezektől az arányoktól, akkor a Magyar Szó becslése szerint a Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumából 28-at szerezhetett meg a VMSZ által támogatott lista, négyet a Vajdasági Magyarként Európába, és egy-egy mandátuma lehet a másik három listának.

A listavezetők a Magyar Szónak nyilatkozva reálisnak mondták az eredményeket, a Magyar Remény Mozgalom listavezetőjének kivételével, aki azt mondta, némileg csalódott. Bunyik Zoltán megjegyezte, "árnyékot vet a folyamatra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya befolyásolta a választók akaratát, méghozzá azzal, hogy a választási kampány során a Magyar Összefogás listát támogatta". A politikus feltehetően arra utalt, hogy Németh Zsolt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára részt vett a VMSZ által támogatott lista egyik kampányrendezvényén.

Vasárnap mind a 19 szerbiai kisebbség megválaszthatta nemzeti tanácsait. Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács várhatóan a hónap végéig megalakul. A testület a tavaly elfogadott új törvény szerint széleskörű javaslattételi és véleményezési joggal bír, de esetenként önállóan is dönthet a magyar kisebbség kulturális és oktatási ügyeiben, valamint az anyanyelvi tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben.

A nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács többek között iskolákat, diákotthonokat alapíthat, előzetes jóváhagyása kell a magyar nyelven (is) oktató iskolák igazgatóinak megválasztásához, beleszólása lesz abba, milyen magyar nyelvű tankönyvekből folyjon a tanítás. Emellett a magyar kultúra szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilváníthat ingó és ingatlanjavakat, magyar nyelvű újságot, rádiót, tévét alapíthat és meghatározhatja egy település magyar elnevezését, ha az adott településen a magyar nyelv hivatalos használatban van.