A kiszivárogtatás idejéről és témájáról nem adott tájékoztatást az oldal, de jelezte: ezúttal hétszer annyi dokumentumot hoznak majd nyilvánosságra, mint októberben, amikor 400 ezer iratot tettek elérhetővé a portálon az iraki háborúval kapcsolatban.

"Az újabb közzététel hétszerese lesz az iraki háborús feljegyzéseknek. Hónapok óta nagy (rajtunk) emiatt a nyomás. Segítsenek erősek maradni" - írják a távirati stílusú mikroblog bejegyzésben, amely egy, a portál számára adományokat gyűjtő oldalra vezető linket is közzétesz.

Az oldal alapító-főszerkesztője, Julian Assange ellen szexuális bűncselekmények miatt az elmúlt napokban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Svédország.

A titkosított dokumentumokat közlő portál első nagyszabású akciója idén júliusban az afganisztáni háborúval kapcsolatos 77 ezer dokumentum nyilvánosságra hozása volt, ezt októberben 400 ezer, az iraki háborúban elkövetett katonai visszaélésekről szóló feljegyzés és irat követte. Ez utóbbi a történelem legnagyobb mértékű katonai kiszivárogtatása volt.

Az adattömegek nyilvánosságra hozása után a WikiLeaks a Pentagon fekete bárányává vált, mivel az oldal szerkesztői nem voltak hajlandóak elárulni, hogyan jutottak a titkos dokumentumokhoz. A gyanú Bradley Manningre, az amerikai hadsereg egyik szakértőjére terelődött, akit már májusban őrizetbe vettek, miután májusban megjelent az oldalon egy 2007-es videó egy bagdadi helikoptertámadásról, amelyben civileket is megöltek. Manninget jelenleg Washingtonban tartják fogva, és súlyos börtönbüntetésre ítélhetik, ha bűnösnek találják az adatok kiszivárogtatásában.