A hitelminősítő indoklása szerint azért ez a besorolás, mert egyre valószínűbb az adósságátütemezés vagy a fizetésképtelenség. Ilyen eddig eurótagállammal nem fordult elő.

A S&P listáján Görögország mögött jelenleg csak Ecuador áll (értelemszerűen nem minden országot tartanak nyilván). A görög kormány felháborodottan utasította vissza a leminősítést, ami épp a legrosszabbkor jön: tárgyalnak az újabb mentőcsomagról, és Athén a héten újabb államkötvényeket próbál piacra dobni. A vádak szerint a S&P a görög kormány erőfeszítéseit ássa alá.

Eközben Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke bejelentette, hogy az EU- tagállamok jövő heti pénzügyminiszteri ülésére a lehető legközelebb szeretne kerülni a Görögországot segítő újabb pénzügyi csomaghoz. A luxemburgi kormányfő kedden Brüsszelben beszélt erről, mielőtt informális találkozóra összeültek előbb az euróövezeti országok, majd valamennyi EU-tagállam pénzügyminiszterei. Előbbiek megbeszélésének középpontjában Görögország, utóbbiakéban az uniós gazdasági koordináció állt. „A mai találkozót azért hívtam össze, hogy előkészítsük a jövő hétfői ülést - mondta Juncker. - Többféle lehetőséget vizsgálunk..., hogy a lehető legközelebb kerüljünk a téma lezárásához jövő héten Luxembourgban." Június 20-án hivatalos találkozót tartanak a miniszterek, és brüsszeli források szerint abban már megállapodtak, hogy addig döntésre próbálnak jutni a görög csomagról.

Görögországnak az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly három év alatt összesen 110 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatási programot hagyott jóvá. Ez azonban általános vélekedés szerint nem lesz elegendő, és az országnak újabb - egyes vélemények szerint hasonló nagyságrendű - támogatásra lesz szüksége ahhoz, hogy államháztartását konszolidálni tudja. Ellenkező esetre Athén euróövezeti kilépésének lehetőségét is megemlítették már, bár ezt minden érintett azon melegében cáfolta.

A nemzetközi szervezetek és a hiteleket biztosító euróövezeti országok már értésre adták, hogy szigorú feltételekhez kötik az esetleges újabb támogatást. Ezek egyike - mint a belga pénzügyminiszter, Didier Reynders kedden elmondta - az, hogy Görögország teljes egészében tartsa be azokat a vállalásait, amelyeket konszolidációs programjának keretében vállalt.

A keddi ülések előtt többen - köztük a német Wolfgang Schäuble - újra hangoztatták annak fontosságát, hogy az Athénnak szánt újabb támogatási csomagban a magánbankok is vállaljanak szerepet. Az osztrák Maria Fekter hozzátette, hogy az euróövezeten kívüli országok támogatásakor indított, úgynevezett bécsi kezdeményezéssel erre már példát is teremtettek. (E kezdeményezés keretében a térségben érdekelt legnagyobb európai bankcsoportok önkéntes alapon vállalták, hogy az érintett országoknak az adósságait lejáratkor új hitelre váltják.) Schäuble megerősítette azt is, hogy Németország a feltételek teljesülése esetén kész hozzájárulni a további támogatáshoz.

A görög válságot és annak megoldását kedden is több miniszter az egész euróövezetre kihatónak nevezte. A spanyol Elena Salgado úgy vélte, emiatt a döntés sürgető is.