Az 1942-ban az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba vezényelt banktisztviselőből lett tiszt feladatai közé tartozott, hogy megszámolja az összerabolt pénzt, és továbbítsa Berlinbe. S hogy bankjegyek, ékszerek és más értéktárgyak után átkutassa a marhavagonokból kiterelt zsidók holmiját.

Így volt ez 1944 nyarán, amikor Magyarországról közel 140 szerelvénnyel több mint 420 ezer embert, többségében zsidót deportáltak a haláltáborba. Több mint hét évtized elteltével Gröning bíróság előtt áll az észak-németországi Lüneburgban. A vád szerint legalább 300 ezer ember meggyilkolásában volt bűnsegéd a guruló járókerettel közlekedő, 93 éves aggastyán.

Az utolsó Auschwitz-perek egyikének tartott eljárásban Gröning a tárgyalás keddi nyitónapján beismerő vallomást tett. – Számomra nem kérdés, hogy morálisan bűnrészes vagyok. Az ellenem felsorolt vádpontokra nem kívánok reagálni, a felsorolt tanúkat nem ismerem. Az már az önök döntése, hogy büntetőjogilag mennyire tartanak bűnösnek – fordult a tárgyalást vezető bíróhoz Gröning, aki nem tagadta, hogy hazafias lelkesedésből csatlakozott az SS-hez. Ahogy fogalmazott, „a jóvágású fiatal férfiak mindenki által csodált csapatához”.

A lüneburgi pert óriási médiaérdeklődés kíséri. A bíróság épülete túl kicsinek bizonyult, így a helyi rendezvényközpontot alakították át. Magyarországról, az Egyesült Államokból, Kanadából és Izraelből ötven magyar holokauszt-túlélő mellékvádlóként is részt vesz az eljárásban, egyesek vállalták, hogy tanúként is szerepelnek. – Nem a büntetés, hanem az ítélet a fontos. A per végére talán kiderül, hogy miért kellett hetven évnek eltelnie a felelősségre vonásig – mondta az MTI-nek Pusztai-Fahidi Éva. Az auschwitzi túlélő Budapestről unokája kíséretében érkezett Lüneburgba.

Gröning részletes tanúvallomásában elmondta, hogy amikor 1942-ben Auschwitzba vezényelték, az SS-bajtársak vodkát vedeltek, és olajos heringet ettek. Elképesztő korrupciót és feketekereskedelmet tapasztalt, akár egy tankot is lehetett volna venni. Arról is beszélt, hogy szökött foglyok után kutatva miként lett fültanúja zsidók elgázosításának, hallotta az áldozatok lassan elhalkuló segélykiáltásait. Azt is látta, hogy egy másik SS-bajtárs hogyan vág egy csecsemőt a fejével egy teherautóhoz. A kisbaba a beérkező zsidók szelektálására szolgáló rámpán maradt a ruhahalmok között. A brutális gyilkosság láttán a felettesétől kérte az áthelyezését, de azt elutasították.

– A zsidók között vannak, akik dolgoznak, a többi megy a szemétbe – mondogatták neki az SS-esek. Gröning a zsidókat Németország ellenségének tekintette, a háború egyik célja is a „kiszelektálás” volt. – Parancsra cselekedtünk, erre idomítottak minket – védekezett a volt tizedes.

A történelmi jelentőségű perben július végére várható ítélet. Gyilkosságban bűnsegédként való részvételért legalább három év szabadságvesztés jár, az áldozatok elképesztő számának nincs hatása a büntetés mértékére – nyilatkozta Frauke Albers bírósági szóvivő.