Árulónak nevezte Tomiszlav Nikolics elnököt és Alekszandar Vucsics miniszterelnököt a Hágából 12 év után gyógykezelésre hazaengedett Vojiszlav Seselj. Vucsics miniszerelnök szerint van fontosabb dolga is, mint Seselj kilátásba helyezett leleplezéseivel foglalkozni.
Három csapás Szerbiában: az IMF, az oroszellenes szankciók és Seselj vajda hazaengedése
November 12-én gyógykezelésre hazaengedték a Hágai Nemzetközi Bíróságról Vojiszlav Seseljt, a Szerb Radikális Párt elnökét, akit 12 év alatt sem sikerült elítélni a háborús bűnök miatt, amelyekkel vádolják. Időközben Seselj pártja kettészakadt, a belőle Tomiszlav Nikolics vezetésével kivált Szerb Haladó Párt hatalomra került, jelenleg ez a párt adja az államelnököt Tomiszlav Nikolics, és a miniszterelnököt, Alexandar Vucsics személyében. Szerbia az ő pártjuk vezetésével folytatja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Vojiszlav Seseljnél vastabél-daganatot diagnosztizáltak, amelyet megműtöttek, de közben felfedeztek két áttétet is. Erre való tekintettel ideiglenesen hazaengedték, úgy, hogy a jelenlegi szerb kormány garanciát vállalt: a gyógykezelés végeztével visszaviszik Hágába. Vojiszlav Seselj viszont közölte: nem szándékozik visszatérni a Nemzetközi Bíróság börtönébe, célja az, hogy megdöntse Vucsics és Nikolics hatalmát, akiket árulóknak nevezett. Belgrádban közepes tömeg fogadta a hazatérő Seseljt, aki ma, szombaton nagygyűlést tart a fővárosban, és azzal fenyegetőzik, hogy botrányos ügyekről rántja le a leplet a pártjából kilépett vezetőkkel kapcsolatban.
Alexandar Vucsics miniszterelnök úgy nyilatkozott: van Seseljnél fontosabb dolga is – például az IMF-fel való tárgyalások. Az IMF delegációja november eleje óta tárgyal Szerbiában egy hároméves készenléti hitelről. Ennek az volt a feltétele, hogy a szerb kormány megszorításokat léptet életbe: az 1,7 millió nyugdíjas közül 1 milliónak csökkentették a nyugdíját. Csökkentették a közalkalmazotti fizetéseket, és jelentős elbocsátásokat hajtottak végre a közszférában november 1-jétől. Ugyancsak az IMF követelésére állami cégek privatizációjáról tárgyalnak.
Az ukrajnai válság miatt bevezetett oroszellenes szankciók nemcsak az Európai Unió tagállamait, hanem a csatlakozni szándékozó országokat, így Szerbiát is érintenék. Szerbia és Oroszország között szabadkereskedelmi egyezmény van érvényben, így a szerb export – továbbá más országok cégeinek szerb közvetítéssel bonyolított orosz exportja – jelentősen hozzájárul a szerb gazdaság bevételeihez. A szerb miniszterelnök többször kijelentette: országa nem hajlandó csatlakozni az oroszellenes szankciókhoz.
Az Európai Unió figyelmeztette Szerbiát a Déli Áramlat gázvezeték építésében való részvételi szándéka miatt is. Noha a szerb kormány nem mondott le a vezeték építéséről, a munkálatok megkezdését folyton elhalasztják.
Vojiszlav Seselj hazatérése kapcsán sokan attól tartanak: a Szerb Haladó Párt tagjai visszaszivárognak a Szerb Radikális Pártba, és ismét megerősödik a kemény nacionalista politikai vonal, újra előveszik Koszovó függetlenségének ügyét, amely máig nem jutott nyugvópontra a szerbiai közvéleményben. Mások szerint viszont 12 év alatt megváltozott a világ, Szerbia nem ugyanaz, mint amikor Seselj Hágába ment, és maga a „csetnik vajda” gyógyíthatatlan beteg, akit meghalni engedtek haza a hágai börtönből.