Hármas gyilkosság gátolhatja a megegyezést
Három meggyilkolt nőt találtak csütörtökre virradó éjjel egy párizsi irodában. A lelőtt nők a kurd tájékoztatási központ munkatársai voltak, feltételezések szerint a betiltott és terrorszervezetnek bélyegzett Kurd Munkáspárt (PKK) tagjai. A legidősebb közülük Sakine Cansiz (mozgalmi nevén Sara), a PKK alapító tagja, Abdullah Öcalan pártelnök „közeli munkatársa”.
A gyilkosok gondosan bezárták maguk mögött az iroda ajtaját, de több kérdés nyitva maradt. Az első kérdés, hogy miért és ki tette? Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azonnal kijelentette, hogy a kurdkérdés rendezésének ellenfelei, nevezetesen az alkuellenes kurd radikálisok közül kerültek ki a gyilkosok. Mások szerint éppen a szélsőséges török nacionalisták lehettek a tettesek, akik még mindig párhuzamos hálózatot működtetnek a török erőszakszervezetekben és államigazgatásban.
A vörös hajú Sara egyértelműen Öcalanhoz köthető személy, akinek azonban több ellenfele volt a PKK-ban. A Hürriyet elektronikus kiadása szerint vitában állt a PKK fegyveres szárnyának vezetőjével, a szír állampolgárságú Fermán Husszeinnel, valamint Zübeyir Yilmazzal, aki állítólag a párt kincstárnoka. A török média szerint Yilmaz molesztálta Sakine Cansizt.
A hármas gyilkosság biztosan megzavarja a megegyezési folyamatot, amely hónapok óta tart. A múlt héten megállapodás is született a gerillaháború befejezéséről és a kurd rendezésről a felkelők bebörtönzött vezetőjével. Abdullah Öcalan az Imrali börtönsziget egyetlen foglya, 12 négyzetméteres betoncellában tölti életfogytiglani büntetését. A legalább tízmilliós törökországi kurd közösség nagyobb része továbbra is benne látja nemzeti vezetőjét. Nincs olyan megoldás, amely megkerülhetné Öcalant, a Kurd Munkáspárt (PKK) alapító elnökét. A PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot Törökország ellen a kurd függetlenségért. A szervezetet az USA és az EU is terrorcsoportnak minősítette – a kurdoknak erről más a véleményük. Öcalant eddig a MIT titkosszolgálat vezetői keresték fel börtönében. Úgy tudják, Hakan Fidan, a MIT vezetője bírta rá Erdogan török kormányfőt, hogy „új tárgyalási folyamatot” kezdjenek. Tudatában vannak, hogy Öcalan nélkül semmit sem lehet elintézni a kurdoknál. Az ő felhívása kellett ahhoz is, hogy hétszáznál több éhségsztrájkoló abbahagyja a vészes tiltakozó akciót a török börtönökben. A török hatóságok bárkit könnyen elítélnek, ha valaki kimondja rá, hogy kapcsolatot tart a PKK-val, vagy hogy rokonszenvezik a terroristával. Parlamenti képviselők is ülnek ilyen váddal.
Január 3-án Ahmet Türk veterán kurd képviselő és Ayla Akat kurd képviselőnő kereste fel Öcalant, hogy a rendezés lehetőségéről tárgyaljon. Ez volt az első alkalom, hogy 1999-es letartóztatása óta a rab kurd politikusokkal találkozhatott. A Radikal című napilapban megjelent, hogy a megbékélés első lépéseként Öcalan négy levelet készül írni, amelyben a konfliktus fokozatos megoldását vázolja fel. Öcalan nem beszél függetlenségről, és a demokratikus (kurd) autonómiát Törökország további demokratizálása elemeként értelmezi. A levelek címzettjei: törökországi kurd közösség vezető pártja, a baloldali Béke és Demokrácia Párt (BDP), a PKK gerillái az iraki hegyekben, a Nyugat-Európában élő kurdok, akik között sok a PKK-szimpatizáns, valamint a török közvélemény. A Radikal szerint ezekben a levelekben vázolná Öcalan a rendezési „útitervet”.
Az elképzelés szerint első lépésben a PKK harcosai kivonulnának török területről. Egyes elképzelések szerint a PKK törzsét az iraki hegyekből egy nyugat-európai városba szállítanák át. Ezt követhetnék a szervezet lefegyverzéséről szóló megbeszélések. Az útiterv része a PKK sok ezer aktivistájának, tagjának szabadon engedése a török börtönökből. A többlépcsős rendezésnek feltétele az alkotmánymódosítás is, amely megengedné a kurd nyelvű közoktatást, a helyi önkormányzatok megerősítése és az állampolgárság etnikailag semleges újradefiniálása. „Török állampolgár” helyett Törökország állampolgárairól” beszélnének a jövőben. A törökországi kurd politikusok azt is el akarják érni, hogy Öcalant a börtönszigetről helyezzék házi őrizetbe, és tegyék lehetővé, hogy kapcsolatot tartson híveivel.
2014-ben Törökországban helyhatósági választások és közvetlen elnökválasztás lesz. Erdogan elnökségre pályázik, és alkotmányreformot akar végrehajtani. A kurd kérdésben eddig is tett engedményeket, de alapvető áttörés nem volt. Most kedvezőnek látszik a pillanat. Nemcsak a gerillák vezetője mondott igent a béketárgyalásra, hanem az ellenzéki Köztársasági Néppárt is támogatásáról biztosította a megbékélést. Ez nagy győzelem lenne Erdogan számára. A kurdok óvatosak. Nem beszélnek a szocialista célokról, nagy kurd állam létrehozásáról, de még a Törökországon belüli nemzeti autonómiáról, szövetségi államról sem szólnak. Az ő céljuk egyelőre az országon belüli területi, önkormányzati egységek önállóságának a növelése, hogy maguk dönthessenek a saját ügyeikről, és saját alkotmányuk lehessen.
