Az orosz szállítások leállításával és perekkel folytatódik Oroszország és Ukrajna gázvitája, ami tovább növeli a feszültséget a két ország megromlott kapcsolataiban. A Gazprom orosz állami energetikai társaság hétfőn bejelentette, hogy Ukrajna – mivel 4,5 milliárd dollár adósságot halmozott fel – ezután csak annyi gázt kaphat, amennyit előre kifizet. Moszkva elzárta a csapokat, de közölte: az Ukrajnán keresztül zajló európai szállításokat – amelyek az EU igényeinek közel 15 százalékát adják – változatlanul teljesítik.

Alekszej Miller, a Gazprom főnöke szerint a kockázat nem jelentéktelen Sergei Karpukhin / Reuters

Az orosz óriáscég vezetője, Alekszej Miller a Reuters szerint megjegyezte, hogy a tranzitszállítások kockázata nem jelentéktelen. Alighanem arra utalt, hogy a korábbi orosz–ukrán gázháborúk idején, 2006-ban és 2009-ben az európai export is akadozott. Moszkvai állítás szerint azért, mert az ukránok megcsapolták a nyugatra irányuló vezetéket. Most azonban ennek kisebb a veszélye, mert az ukrán gáztárolókat az utóbbi hónapokban feltöltötték. Andrij Kobolev, az ukrán Naftogaz gáztársaság vezetője szerint 14 milliárd köbméter tartalékot halmoztak fel, ami decemberig elég a kereslet kielégítésére.

A tél beálltáig akár megállapodás is születhet. Legalábbis ezt sugallta Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa, aki közvetítőként próbálta egyezséghez segíteni Kijev és Moszkva képviselőit. Az alkudozás kudarcáért egymást okolja Ukrajna és Oroszország. Kijevben azt hangoztatják, számukra elfogadható a német uniós biztos által előterjesztett kompromisszum, amit Moszkva visszautasított. Ennek értelmében Ukrajna egymilliárd dollár kifizetése után részletekben törlesztené a maradék tartozását, a gázra 300 dolláros nyári és 385 dolláros téli árat szabnának meg. Az oroszok viszont állítják, hogy Kijev a zsarolás eszközéhez folyamodott, pedig a Gazprom többször is haladékot adott a megegyezésre. A volt államfő, Viktor Janukovics februári megbuktatása után 268-ról 485 dollárra emelt gázárat hajlandó lenne száz dollárral, nagyjából az európai vevők által fizetett szintre csökkenteni.

A vita a stockholmi választott bíróságon is folytatódik.Moszkva ott próbálja behajtani Kijevtől az adósságot, míg a Naftogaz ellenkeresetet nyújtott be. Ebben a 2009-es – egyébként a most hatalmon lévő politikai erőkhöz tartozó volt kormányfő, Julija Timosenko által aláírt – orosz–ukrán gázszerződés felülvizsgálatát, „igazságos, piaci ár” megállapítását akarja elérni, és hatmilliárd dollárt követel az oroszoktól. Álláspontja szerint ekkora túlfizetése keletkezett a 2010 és 2013 közötti gázszállítások nyomán.

A gáztárgyalások kudarca nem okozott meglepetést. Újabb haladékra vagy engedményre aligha lehetett számítani Oroszországtól, miután szombaton tüntetők rongálták meg kijevi nagykövetségének épületét. Alekszej Puskov, az orosz állami duma külügyi bizottságának elnöke válaszként a gáztárgyalások megszakítását és Ukrajna-ellenes szankciók bevezetését sürgette. A tiltakozók azért vonultak a kijevi orosz képviselethez, mert Moszkvát azzal vádolják, hogy támogatja a kelet-ukrajnai orosz szeparatistákat, akik Luhanszkban – 49 ember halálát okozva – lelőttek egy katonai repülőgépet. Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint a magát önkényesen népköztársasággá kikiáltott Donyeck és Luhanszk megyében harcoló 15-20 ezer fegyveres több mint fele Oroszországból érkezett, Ukrajna határainál több mint 40 ezer orosz katona állomásozik. Petro Porosenko államfő azt a feladatot szabta a biztonsági erőknek, hogy vegyék teljes ellenőrzésük alá az orosz–ukrán határt, mert ideiglenes tűzszünetet is csak így lehet teremteni.