Min vitatkozik az új görög kormány és Európa?

Ne legyen több megszorítás, és engedjék el a görög adósság egy részét – borzolja a kedélyeket Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. A reformokat, azaz a megszorításokat folytatni kell, az adósságot igenis vissza kell fizetni – válaszolják rendületlenül az európai vezetők. Az adósságelengedést nyíltan ellenzik a németek, az osztrákok, a hollandok és a finnek, de más EU-tagállamok sem rajonganak az ötletért. A megszorítások hatékonyságát azonban Görögországon kívül is megkérdőjelezik: a gazdasági növekedést nem indították be, a társadalmi hatásuk a vártnál is súlyosabb.

Mit ígért a Sziriza a görögöknek?

A megszorítások végét és egyes intézkedések visszavonását. A minimálbért a válság előtti szintre szeretné visszaemelni Ciprasz pártja, amely a legszegényebbeket ingyenes orvosi ellátással és árammal is kecsegteti. A nemzetközi hitelezőket aggasztja, hogy a Sziriza a kormányra kerülés után felmondta Görögország néhány korábbi vállalását: leállította az állami vállalatok privatizációját, és kilátásba helyezte az állami szektorból elbocsátottak egy részének visszavételét.

Mi történik, ha Athén és az EU nem tud megegyezni?

A Sziriza vezette kormánykoalíció összeomlása az Európai Uniónak sem érdeke: a görög gazdaság törékeny helyzetben van, a politikai élet erősen megosztott. Ha az EU/IMF-páros és Görögország közötti alkudozás kudarccal zárul, ez az egész euróövezetben, sőt az egész unióban súlyos politikai-bizalmi válsághoz vezethet. Ha az EU-tagállamok bizonyos kérdésekben engednek Athénnak, ezzel a hazai közvélemény és az euroszkeptikus pártok tiltakozását váltják ki.

Ki pénzeli mostantól a görög állam működését?

Még mindig a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) fizet. A 240 milliárd eurós mentőprogram február végén jár le; ez is hosszabbítás az eredetileg szabott határidőhöz, 2014 decemberéhez képest. Az utolsó hétmilliárd eurós részletet még nem utalták át, s könnyen lehet, hogy még tovább kell tolni az EU/IMF-program befejezését. Sőt jó ideje beszélnek nem hivatalosan egy szerényebb méretű (kb. 20 milliárd eurós) mentőcsomagról is, amely nélkül a görög állam működésképtelenné válik.