Harácsoló menedzser vagy korrupt politikus nyer?
Lehet, hogy nem is a szavazók döntenek majd december 4-én arról, ki alakíthatja meg az új szlovén kormányt. Hiszen hiába jósolják hónapok óta a jobboldal visszatérését a közvéleménykutatások, az alig kétmillió főt számláló kis ország választóinak többsége nem vallott még színt. Sőt, sokan valószínűleg csak az utolsó pillanatokban döntenek arról, ki mellé teszik le a voksukat. Így szinte kizárt, hogy bármelyik párt jelentős többséggel győzhet vasárnap, sok minden múlhat tehát azon is, ki, kivel képes koalíciót kötni.
A szlovén politikai paletta összetétele ugyanis alaposan megváltozott az elmúlt alig másfél hónapban. Vannak persze ismerős arcok a kínálatban, például Borut Pahor (SD), aki előbb kisebbségbe került, majd szép lassan működésképtelenné vált szociáldemokrata kormányt vezetett idén szeptemberig. Ahhoz képest, hogy megbukott a reformokkal, és meglehetősen kínos gazdasági mutatókat hagy maga után, stabil, elkötelezett szavazóbázisának köszönhetően a harmadik helyen befutó is lehet.
Nagy riválisa – a Pahort megelőző jobboldali miniszterelnök – Janez Jansa (SDS) akár fogadhatna is a saját győzelmére, amelynek arányát azonban csökkenti néhány esemény. Jansa szerencséje, hogy ügyes taktikázással úgy maradt meg a szlovénok emlékezetében, mint aki nem kényszerített rá a társadalomra megszorításokat. Viszont épp most került bíróság elé egy kínos korrupciós váddal, amely szerint párttársaival együtt még kormányfőként törvénytelenül fogadott el közvetítői díjat páncélozott harci járművek beszerzésére, az összeget pedig még előző választási kampányára fordította.
Balszerencséjére ráadásul az egyik legbiztosabb embere, volt közigazgatási minisztere, Gregor Virant is váratlanul ringbe szállt ellene. Virant ugyanis a szlovénok nagy álmát látszik beteljesíteni, hiszen függetlennek nevezi magát és nem csupán profi politikusokból toborozta össze csapatát, az úgynevezett "civil listát". Mindent ígér, amit csak kell, így például a közkiadások illetve a középréteg terheléseinek csökkentését, vállalkozásbarát adópolitikát, a fiatalok támogatását, a politika kivonulását a gazdaságból – emellett pedig azt hangoztatja, a jövőbe néz, és nem a múltból vezeti le a jelent.
Míg Virant politikáját bizonyos liberális értékrendiség tettenérésével jobbközépre, azaz Jansától mindenképp balra sorolják be, a másik új szereplőt, Zoran Jankovicsot egyértelműen a baloldalra teszik. Nem véletlenül, hiszen a szociáldemokrata SD-ből vált ki, ám Pahoréktól kicsit jobbra tart. További előnye, hogy immár öt éve Ljubljana polgármestere, és az egyik legtehetségesebb szlovén menedzsernek nevezik.
Ez a kép árnyalódott persze a mostani kampányban, hiszen míg egyesek szerint ő volt a legnagyobb szlovén áruházlánc megmentője, mások ezt úgy kommentálták, hogy jó sokat szakított a Mercator privatizációjával. Mindenesetre olyan emblematikus politikusok sorakoztak fel mögé, mint például Milan Kucan, Szlovénia első köztársasági elnöke.
Jankovicot új pártjával a második helyre várják, így sokféle forgatókönyv főszereplője lehet. Elemzők azt sem zárják ki, hogy nagykoalíció jöhet majd létre. Ez lenne talán a legtaktikusabb megoldás, hiszen az új tisztségviselőknek azt is meg kell majd értetniük a szlovénokkal, hogy már csak illúzió az a jóléti társadalom, amihez az eurozóna válsága közepette is makacsul ragaszkodnának.
