Hatalmas botrány készül kitörni Afganisztánban azután, hogy vasárnap Abdullah Abdullah volt külügyminiszter, vezető elnökjelölt a nyilvánosság elé állt azokkal a hangfelvételekkel, amelyek alapján korábban csalással vádolta meg ellenfelét, Asraf Ghani volt pénzügyminisztert, illetve az afgán országos választási bizottságot (IEC).

Afganisztánban az elnökválasztás első fordulóját április 5-én, a másodikat június 14-én tartották. Az első fordulóban Abdullah a voksok 45, Ghani mindössze a 31,6 százalékát szerezte meg, Abdullah azonban pár napja bejelentette, hogy bár neki kellett volna nyernie, a tudomása szerint Ghani a második fordulóban egymillióval több szavazatot kapott, mint ő, hála az IEC hathatós közreműködésének.

Ezt alátámasztják a vasárnap nyilvánosságra hozott, pastu nyelvű hangfelvételek is. Főszereplőjük Zia-ul-Haq Amarkhail IEC-elnök, aki többek között „birkatömésről" beszélget Ghani egyik stábjának a tagjával. A „birkatömés" az afgán politikai szlengben azt jelenti, hogy a szavazóurnákat előre kitöltött cédulákkal töltik fel, Amarkhailnak pedig többek között az nem tetszik, hogy azok az emberek, akiket Ghazni tartományban erre béreltek fel, telefonon kell elmagyarázni, hogy valójában mi a feladatuk. Amarkhail összesen négy afganisztáni tartomány választási bizottsági tisztségviselőivel egyeztet hasonló kérdésekről. Egyikük azt állítja, hogy a maga testületében „másoké" a többség, amire Amarkhail úgy felel, hogy akkor rúgják ki őket, és kerítsenek új választási bizottsági tagokat olyan etnikai csoportokból, amelyek Ghanit támogatják.

Amarkhail ellen az összesen 12 percnyi hangfelvételtől függetlenül is vizsgálat indult, amiért állítólag előre kitöltött cédulákkal teli szavazóurnákat vitt a fővárosba, Kabulba. Ezzel Zahir Zahir kabuli rendőrfőkapitány személyesen gyanúsította meg a nyilvánosság előtt.

Ami Abdullahot illeti, a volt külügyminiszter 2009-ben a most távozó elnökkel, Hamid Karzaijal szemben is megmérette magát, és ellene is előállt az elnökválasztási csalás vádjával, amire hivatkozva ki is szállt a versenyből. Miközben néhány száz híve már napok óta tüntet Kabulban, a politikus megszakította az együttműködést az IEC-vel, és azt követeli, hogy az ENSZ közvetítsen az ügyben.

Hogy a Karzai győzelmével végződő 2009-es afganisztáni elnökválasztást elcsalták, aránylag nyilvánvaló dolog. Az akkor újrázó, most távozó elnök azóta nincs jó viszonyban a nyugati politikusokkal. Idén már nem indulhatott, de azt mondja, egyetért az ENSZ részvételére tett javaslattal – amiből ha semmi nem lesz, két alelnökére Yunus Qanunira és Karim Khalilire bízná a feszültség enyhítését.

Azok az amerikaiak, akik idén kivonulnak Afganisztánból, egyelőre nem szólaltak meg az ügyben. Karzai a Barack Obama amerikai elnök vezette demokrata adminisztrációval nem volt hajlandó aláírni azt a szerződést, amelynek értelmében néhány kiképzési és tanácsadói feladatokat ellátó amerikai egység maradna segíteni a szélsőséges iszlamista tálibok elleni harcban. A szerződésen szereplő afgán elnöki szignó nélkül 2014 végéig minden amerikai katonának távoznia kellene a közép-ázsiai országból, de az aláírásra állítólag Abdullah és Ghani is készen áll Karzai távozása után.