Huszonkilenc ember lelte halálát vasárnap óta Mexikó északi részén a kábítószerkartellek közötti leszámolásokban. Ezzel – 2008 januárja óta – csaknem tízezerre tehető a drogháború áldozatainak száma. A legutóbbi erőszakhullámban nyolc embert egy Ciudad Juárezi bárban lőttek agyon. Egy egyenruhás kommandó pedig hat emberrel végzett a város melletti település egyik házában.

A texasi El Pasóval szemben fekvő Ciudad Juárezben követik el a legtöbb gyilkosságot Mexikóban, itt dúl a leghevesebb harc az Egyesült Államokba irányuló kábítószercsempészet ellenőrzéséért. Felipe Calderón elnök vitatott szervezett bűnözés elleni akciójában eddig több mint 36 ezer katonát és rendőrt vonultattak fel országszerte a kábítószerkereskedők elleni harc jegyében.

A drogkartellek csatározásai mellett az utóbbi időben a mexikói igazságszolgáltatás egy meglepő lépése vált a közbeszéd témájává. Ugyanis tizenegy év raboskodás után azonnali szabadon bocsátást rendelt el a mexikói legfelsőbb bíróság húsz tzotzil indián esetében, akiket azzal vádoltak, hogy 1997 decemberében lemészárolták 45 embert – köztük nőket és gyermekeket – a Chiapas állambeli Actealban. Az áldozatokat imádkozás közben érte a halál.

A 12 évvel ezelőtti vérengzés nyomán az akkori kormányban fejek hullottak (leváltották a belügyminisztert és Chiapas állam kormányzóját is), azonban a tettesek kézre kerítése elmaradt. Pontosabban csak most derült fény arra, hogy az ügyben hamis bizonyítékok alapján ítélték el többeket is.

Ha nem véres drámáról lenne szó, azt mondhatnánk, hogy a per hiányosságai olykor a komikum határát súrolták. A vád egyik tanúja például, aki először azt nyilatkozta, hogy nem beszél spanyolul és írni-olvasni sem tud, később egy hosszú listát nyújtott be a lehetséges gyilkosokról és azok búvóhelyéről. A bírók megtoldották az ügyész által összeállított bűnlajstromot, de az is megesett, hogy a Wikipédiára hivatkozva bizonyítottak egy ballisztikai vizsgálatot.

Ami a konkrét esetet illeti: 1997 decemberében bozótkéssel és pisztollyal támadtak 19 gyermekre, 19 nőre és nyolc férfira, akik békésen imádkoztak. A közösséget a kormányellenes zapatista mozgalom szimpatizánsainak tartották. Egyes vélekedések szerint indiánok közötti „bandaháborúról” volt szó. Mások szerint a gyilkosságok felbujtói kormányközeli félkatonai szervezetekhez kötődnek. Az ügy tavaly augusztusban került újra a legfelsőbb bíróság elé, amikor mind az 57 fogvatartott ügyvédje az ügy felülvizsgálatát kérte. 31en közülük még most is erre várnak.

A bizonyítékok meghamisítása miatt nem tudni, lesz-e valaha is lehetőség megtalálni és elítélni a valódi bűnösöket. A mostani szabadon bocsátások korántsem jelentik azt, hogy ezek az emberek nem bűnösök, csupán azt, hogy nincs elegendő bizonyíték ellenük, vagy azok egyszerűen hamisak – mondta az ügyben eljáró egyik miniszter.