Hamarosan ráugorhatnak az ügyészek Sarkozyre
Ségolene Royal 2007-es szocialista ellenfele szerint Sarkozy mindenáron elnök akart maradni, ha másért nem is, hogy elkerülje az ügyészséget. Mentelmi jogának elvesztése után a leköszönő elnök ugyanis kínos vizsgálatokkal nézhet szembe. Francios Hollande május 15-én teszi majd le az esküt, utána még egy hónapig élvez védettséget Sarkozy. A volt elnök tagadta, hogy bármikor is megszegte volna a törvényt, de a tavaly elődje, Jacques Chirac felett hozott ítélet azt mutatja, hogy a francia bíróság ezentúl körültekintően utánamegy a leköszönő elnökök kétes ügyleteinek. Jacques Chirac ügyében annak idején alig két hónappal a választás után már elkezdtek vizsgálódni. Ellene sikkasztás és bizalommal való visszaélés volt a vád, valamint az, hogy Párizs polgármestereként 1990 és 1995 között feketemunkásokat alkalmazott. Chiracot bűnösnek találták, és kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Philippe Braud politikai elemző szerint régebben is illettek már politikai vezetőket hasonló vádakkal, de sosem indítottak eljárást ellenük. Azonban úgy tűnik, ez most megváltozik. A legveszélyesebb Sarkozy számára annak a kampánypénznek az ügye, amelyet Franciaország leggazdagabb nőjétől, Liliane Bettencourttól, a L'Oreal örökösétől kapott. Állítólag Bettencourt munkatársai borítékokban juttatták el a pénzt Sarkozynek, így támogatva 2007-es kampányát. Egy ötvenezer eurós összegről a nő könyvelőjénél bizonyítékot is találtak. A francia választási szabályok szerint egy magánszemély nem járulhat hozzá az elnökválasztási kampányhoz 4600 eurónál nagyobb összeggel. Sarkozyt az üggyel kapcsolatban azzal is gyanúsítják, hogy törvénytelen úton próbálta kivizsgáltatni, ki szivárogtatott a Le Monde újságírójának. Egy ügyészt és a francia hírszerzés fejét pedig azzal vádolják, hogy jogtalanul fértek hozzá az újságíró mobiltelefonjának kódjaihoz. Egy másik kényes ügy lehet a 2007-es kampánnyal kapcsolatban az is, hogy Moammer Kadhafi líbiai diktáror valóban finanszírozta-e Sarkozy kampányát.
A másik kínos eset a Karacsi-affér. Sarkozy két szövetségesét már hivatalosan is megvádolták az ügyben. A történet idején Sarkozy még költségvetési miniszter volt. Franciaország 1995-ben három tengeralattjárót adott el Pakisztánnak, a pakisztáni hatóságoknak és üzletembereknek pedig jutalékot ígértek. Az ügyben közvetítő üzletember a jutalékok egy részét vissza is csatornázta Edouard Balladur akkori miniszterelnök kampányába. Balladur Jacques Chirac ellenében elvesztette az 1995-ös elnökválasztást, így a jutalékok sem kerültek kifizetésre. 2002-ben Karacsiban egy merényletben 11, a tengeralattjárókat építő francia mérnök halt meg. Sokan gyanítják, hogy a robbantás bosszú volt, amiért nem fizették ki a kenőpénzeket.
Sarkozy annak idején azt mondta, ha nem választják meg, visszavonul a politikától. Ha valamelyik ügyben elkezdődik a vizsgálat, és elítélik, akkor biztos, hogy soha nem is térhet vissza.
