Most a megkérdezettek 42 százaléka érzi így, szemben a tavaly őszi Eurobarometer-felméréssel, amely még csak 29 százalékos eredményt hozott.

Addig sulykolta az Európai Parlament, hogy a szavazók – az EP-képviselők megválasztásán túl – az Európai Bizottság elnökéről is döntenek, amíg ezt sokan valószínűleg el is hitték. S végül nem tévedtek nagyot: győzött a parlament által kiötlött csúcsjelölti rendszer, és a kormányfők kénytelen-kelletlen a legnagyobb EP-frakció (az Európai Néppárt) csúcsjelöltjét, Jean-Claude Junckert nevezték ki a bizottság élére. Hiába nem tetszett sok tagállamnak, hogy az Európai Parlament kicselezte őket, a végén a „nép” akarata érvényesült.

Igazolva az EU jelmondatát (Egység a sokféleségben), jelentős különbségek mutatkoznak a tagországok között. Érdekes módon az euroszkeptikus Svédországban és Dániában az emberek háromnegyede vallja, hogy az unió hallgat a véleményükre.

A magyarok (39 százalék) nem sokkal maradtak le az EU-átlag mögött, a sor végén a csehek (22 százalék) és az unió soros elnökségét ebben a fél évben ellátó olaszok (19 százalék) kullognak. Befolyásolja az aktuális helyzet azt is, hogy mely tagállamokban tekintenek optimistán az Európai Unió jövőjére. Nem csoda, hogy az utolsó helyezett a pénzügyi válság által leginkább megtépázott Görögország (43 százalékos derűlátással).

Bár a görögöket két EU–IMF-mentőcsomag mentette meg az államcsődtől, cserébe megszorításokat kellett bevezetniük, így a lakosság elsősorban az uniót hibáztatja a nehézségekért. A második legrosszabb eredményt Nagy-Britannia produkálta (az optimisták aránya 44 százalék), amit nem a gazdasági helyzet, hanem a londoni kormány EU-ellenes kampánya magyaráz.

Mindjárt eltűnik a britek pesszimizmusa, amikor arról érdeklődnek az Eurobarometer-kutatásban, ki elégedett az életszínvonallal. Ezúttal is a svédek és a dánok végeztek az élen (96-97 százalékos elégedettségi mutatóval), de bejutott a 90 százalékos mezőnybe Nagy-Britannia, Ausztria és Finnország is. Nem túl biztató, hogy a lista végén Magyarország egy csoportba került a súlyos gazdasági-társadalmi krízissel küszködő görögökkel (55 százalék). A mezőnytől leszakadva Bulgária zárja a sort (35 százalék).

A legmélyebb szakadék akkor keletkezik, amikor arra kell választ adni: milyennek találja az ország gazdasági helyzetét? Külön világot alkotnak a németek, a dánok és a svédek, náluk nyolcvan százalék fölötti az elégedettek aránya. A leginkább kesergő tagállamok közé – Bulgária és Görögország mellett – bekerült Olaszország és Spanyolország is: ott a polgárok mindössze négy-öt százaléka (!) tartja kedvezőnek a gazdaság állapotát.