A korábban katonai pszichiáterként szolgáló Hasan 2009-ben a texasi Fort Hoodban nyitott tüzet Afganisztánba és Irakba készülő katonatársaira. A palesztin származású, de Amerikában született őrnagy tettét azzal indokolta az eljárás vizsgálati szakaszában, hogy - felfogása szerint - az Egyesült Államok az iszlám ellen vívott háborúban átállt a másik oldalra. Kijelentette, hogy bajtársainak legyilkolásával a muszlim felkelőket kívánta megvédelmezni.

A Hasan által 2009. november 5-én elkövetett Fort Hood-i lövöldözés volt a legtöbb halálos áldozattal járó tömeggyilkosság, amelyet amerikai támaszponton valaha is elkövettek.

A 42 éves őrnagy, aki maga látta el a saját védelmét, csak a hadbírósági tárgyalás megnyitásakor szólalt meg. Ekkor elismerte, hogy ő ölte meg a bajtársait. Az esküdtszék múlt pénteken bűnösnek mondta ki, ám Hasan perének a hétfőn megkezdődött, halálbüntetéssel fenyegető ítélethozatali szakaszában nem szólalt meg.

A 13 tagú katonai esküdtszék szerdán kezdi el mérlegelni, hogy Hasan számára a méreginjekció általi halál, avagy életfogytig tartó szabadságvesztés kimondását javasolja-e a hadbírónak, Tara Osborne ezredesnek. Az esküdtek abban az esetben javasolhatják a halálos ítéletet, ha számukra minden kétséget kizáróan bizonyságot nyer, hogy a vádlott legalább két embert megölt, és ha egyhangúlag arra a következtetésre jutnak, hogy legalább az egyikükkel előre megfontolt módon végzett.

A vád abban bízik, hogy a meggyilkoltak hozzátartozói, valamint a Hasan által megsebesített katonák hétfőn és kedden előadott tanúvallomásai nyomán az esküdtszék a legsúlyosabb büntetés felé hajlik majd. A Fort Hood-i támadás során több lövést kapott és tolószékbe kényszerült Hasan őrnagy a tárgyalásra nem hívott tanúkat és nem terjesztett be bizonyítékokat sem a saját védelmében. A vád 90 tanúja közül is csak háromnak tett fel kérdéseket. Mentális egészségügyi vizsgálata során Hasan kijelentette, hogy mártír akar lenni. Az őrnagy cáfolta a védelme segítségére kirendelt ügyvédek állítását, miszerint neki is az a célja, hogy halálra ítéljék.

Az amerikai fegyveres erőknél 1961 óta nem hajtottak végre kivégzést. A katonai büntetés-végrehajtási intézményekben jelenleg öten várnak a halálsoron. A hadbíróságok esetlegesen másodfokon is megerősített halálos ítéletét Fort Hood parancsnokának és az elnöknek is helyben kell hagynia.