Gyilkosságokra adott megbízás, illetve kivégzőosztagok működtetésének vádjával vasárnap Irakban halálra ítélték Tarik al-Hasemit, a közel-keleti ország bujkáló alelnökét. Hasemit az ügyészek testőrei vallomásai alapján decemberben gyanúsították meg azzal, hogy pénzügyi támogatást nyújtott terroristáknak kormányzati célpontokra való támadásokhoz.

Decemberben elfogatóparancsot is kiadtak Hasemi ellen, aki emiatt először a kurdisztáni Irbilbe, majd Katarba, végül pedig Törökországba menekült. In absentia tartott bagdadi perében az ügyészek azt állították, hogy az alelnök keze mintegy 150 gyilkosságban lehetett benne, . Ehhez képest Hasemi azt állítja, hogy az ellene felhozott vádak politikailag motiváltak, ő „Istenre esküszik”, hogy semmiféle bűnt nem követett el, amely „iraki vért kívánt volna”. Az alelnök a legmagasabb rangú szunnita politikus Núri al-Maliki miniszterelnök síita többségű kormányában, és Malikit felekezetközi feszültségek szításával és diktatúra kiépítésének kísérletével vádolja. Pártja, az al-Irakíja az ügy miatt hosszú időn át bojkottálta a parlament és a kormány munkáját.

Hasemit a saját biztonsági erőkkel rendelkező autonóm Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzani nem volt hajlandó kiadni Bagdadnak; bár az iraki alelnök ellen idén május óta Interpol-körözés is érvényben van, letelepedési engedélyt kapott a török hatóságoktól, és július óta Isztambulban él.

Noha Irakban a síiták vannak többségben, a szír határ menti tartományokat főleg szunniták lakják, és köreikben egyre nő az igény egy Kurdisztánéhoz hasonló autonómia kivívására. A szunnita Szaddám Huszein diktatúrájának bukása, azaz 2003 óta Irakot egy síita politikai elit irányítja, és sok szunnita pedig rossznéven veszi, hogy Bagdad szemmel láthatóan igyekszik őket minél távolabb tartani a hatalomtól.

Irakban a felekezetközi indulatok a Hasemi halálos ítéletétől függetlenül is magasra csaptak. Az országon vasárnap végigsöprő merényletsorozatnak mintegy 45 halottja és több száz sebesültje volt.