Ha bűnösnek találják, akár halálos ítéletet is kaphat az Egyesült Államokban Robert Bales, az az amerikai katona, aki egy éjszakai ámokfutás alatt 16 afganisztáni polgári személyt ölt meg idén márciusban. A pernek szerdán csak a tényét jelentették be, és azt, hogy a Washington állambeli Lewis-McChord támaszponton fogják tartani; hogy mikor kezdődik, azt nem közölték. Az biztos, hogy a katonai ügyészég halálos ítéletet fog kérni a férfira.

Bales március 11-én kora hajnalban indult az ámokfutásra az afganisztáni Kandahár tartományban: kilenc gyermek és három nő is áldozata volt, amikor elhagyta a bázisát, és két faluban több házba is berontott, összesen tizenhat ember életét oltva ki. A vérfürdő után az őrmester visszatért a támaszpontra és feladta magát. A közvetlenül az incidens után szárnyra kelt hírek szerint elképzelhető, hogy Bales akciója mögött idegösszeomlás áll, a férfi ugyanis egy kettétört brókerkarrier miatt lett katona. Négy és fél éve volt benne az üzleti életben, amikor 1,3 millió dollárt kellett volna kifizetnie az egyik ügyfelének, akinek elveszítette a pénzét, mivel nem jó üzletbe fektette be. Bales egy idős ohiói házaspárt károsított meg, azt nem tudni, hogy kifizette-e az összeget. A családnak amúgy is voltak anyagi problémái, a felesége éppen a családi házat próbálta meg eladni.

Bales már három iraki szolgálaton volt túl, amikor elment Afganisztánba. Ámokfutásának helyszíne, Kandahár tartomány a tálib lázadók egyik hátországa, amely az elmúlt években a radikális tálibok és a nemzetközi erők közötti kemény harcok színtere volt.

Az Egyesült Államokban 50 éve nem volt példa arra, hogy katonát végezzenek ki, főleg nem háborús bűncselekmények miatt. A közkeletű afgán gyanú szerint egyébként Bales nem egyedül indult gyilkolni, és a szerdán tett bejelentések azt mondják, a katonai ügyészséget nem érdekli, hogy az őrmester esetleg poszttraumatikus stresszben szenvedett. Egy nappal az ámokfutás előtt Bales a szemtanúja volt, amint az egyik bajtársa lábát leszakítja egy robbanószerkezet.

A vérfürdő csak tovább feszélyezte Kabul és Washington amúgy sem zökkenőmentes viszonyát. Ez a kapcsolat a januári bagrami Korán-égetések miatt már amúgy is mélypontra süllyedt.