A helyi hatóságok alávetik magukat a gazdasági érdekeknek, ez vezet a tömeges, sokszor erőszakos kilakoltatásokhoz. A házaikat elhagyni kényszerülő lakosság elégedetlensége egyre nő, országszerte voltak már tüntetések. Kínában a földek az állam kezében vannak, de a helyi hatóságoknak joguk van arra, hogy igényt tartsanak a területekre. Az Amnesty International (AI) hongkongi irodájának igazgatója, Nicola Duckworth szerint a hatóságok a földeket azért árusítják ki, hogy így fizessék vissza a gazdasági válság idején kölcsönzött, gazdaságélénkítésre felhasznált pénzt. – A Kínai Kommunista Párt azokat a hivatalnokokat szereti, akik bármit megtesznek a növekedés érdekében. Az új utak, gyárak építésével tudják elérni a leglátványosabb eredményt –mondta a BBC-nek Duckworth.

Az AI szerint szinte már rutinná vált Kínában, hogy a kilakoltatások során megsértik a lakók jogait, nem egyeztetnek a kilakoltatottakkal, akik alig kapnak kompenzációt. A jelentés szerint a kilakoltatások miatt gyakoriak az összecsapások a lakók és a rendőrség között. A szervezet szerint a kilakoltatások általában hirtelen történnek, erőszakosak, és néha halállal végződnek, de egyre gyakoribb az öngyilkosság is. A dokumentumban negyven, 2009 és 2012 között történt esetet elemeztek. Az AI szerint a kilakoltatásokat követő konfliktusokban kilencen meghaltak, egy embert élve elégettek.

A tanulmány Wukan település példáját mutatja be. A helyi hatóságok tavaly itt is igényt tartottak a helyiek földjére, a lakosok azonban ezt nem hagyták annyiban. A lakók az utcára vonultak, és sikerült elérniük, hogy új helyi választásokat írjanak ki. Az eset után két tisztségviselőt eltávolítottak a posztjáról, többet pedig megbüntettek. A jelentés szerint viszont korai volt az öröm, az aktivista halálát ugyanis még nem vizsgálták ki, a lakók nem kapták vissza földjeiket, a hatóságok pedig állítólag kémkednek a tüntetők után.