A kalózok szombaton hajnalban rohanták le az olajszállítót, mintegy 55-60 kilométerre Nigéria partjaitól. Két nigériai matrózt megöltek, négy külföldit – egy indonéz, egy thaiföldi, egy iráni és egy maláj állampolgárt – túszként magukkal vittek. A holland tulajdonban lévő olajszállító biztonságáért felelős haditengerészet két másik matróza megsérült az összetűzésekben.

A Niger folyó meglehetősen szennyezett deltavidéke Nigéria olajkitermelő központja. Bár a 2009-es amnesztia óta a kalóztámadások száma néhány évre jelentősen visszaesett, az elmúlt hónapokban újra riasztó mértékben nő: a Nemzetközi Tengerészeti Iroda (IMB) szerint a nigériai partoknál csak idén már 17 kalóztámadás volt.

Szakértők szerint az amnesztia nem jelent többet törékeny fegyverszünetnél, amellyel csak ideig-óráig lehet megvásárolni a nyugalmat. A Niger-delta kalózai ugyanis élvezik azoknak a helyiek támogatását, akik többet akarnának látni az olajbevételekből, amelyekből azonban vajmi kevés jut vissza hozzájuk.

Nigériában elképesztő mértékű a korrupció, szinte egyáltalán nincs szociális háló, s jelentősek a környezetvédelmi problémák is. Az ország gazdasága szinte kizárólag az olajkitermelésre támaszkodik: a Világbank adatai szerint bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát a kőolaj adja. A becslések szerint 240 évre elegendőek az olajtartalékok. A kitermelés fele az Egyesült Államokba megy, de Oroszország, az Európai Unió és Kína is igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni a nigériai kőolajból. A nagy bevételek ellenére sokan úgy vélik, hogy az olaj áldás helyett inkább átkot hoz Nigériának. A mindent átszövő korrupció egyes adatok szerint a GDP 70 százalékát, vagyis mintegy 140 milliárd dollárt emészt fel évente.