Halállal fenyegették, az exállamfő mégis visszatért
Bár a repülőgépe éppen hogy csak földet ért, azonnal meg is tarthatta első kampánygyűlését Pakisztánban Pervez Musarraf volt államfő. Musarraf hosszú idő, több mint négy év száműzetés után először tért vissza hazájába, ahonnan 2008-ban vonult száműzetésbe, amikor a hatalmon lévő Pakisztáni Néppárt parlamenti győzelme nyomán leléptették a hatalomból.
A repülőtéren néhány ezer ember gyűlt össze ünnepelni az exállamfőt, ami elég volt ahhoz, hogy Musarraf megtartsa az első kampánybeszédét is a május 11-én tartandó parlamenti választások előtt. Többször is hangoztatott bejelentése szerint a politikus éppen azért tért vissza, hogy pártját, a Pakisztáni Muszlim Ligát (PML) újraszervezze a megméretésre. Ez az ötlet nem mindenkinek teszik; ahogy az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, a karacsi repülőtéren összegyűlt néhány ezer ember pakisztáni viszonylatban kevésnek számít, arról nem is beszélve, hogy a hatóságok letartóztatással, a tálibok pedig hallállal fenyegetik a volt államfőt. Musarrafnak a Benazir Bhutto volt miniszterelnök meggyilkolása miatt kell felelnie a törvény előtt, több másik vád mellett a pakisztáni hatóságok ugyanis őt sejtik a 2007-es merénylet hátterében is. Az 1999-ben puccsal hatalomra jutott exállamfőt elvileg letartóztatási paranccsal várták volna Pakisztánban, és csak azután tért vissza a londoni száműzetésből, hogy a hatóságok jelezték, óvadék ellenében egyelőre nem veszik őrizetbe. Ami a tálibokat illeti, számukra Musarraf azóta az első számú közellenség, hogy az akkori elnök azonnal az Egyesült Államok mellé állt a 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás és Afganisztán elleni NATO-akció után. A visszatérésre a tálibok helyi szárnya, a Tehrik-i-Taliban Pakistan videóval készült, amely szerint Musarrafra mesterlövészek és öngyilkos merénylőkből szervezett halálosztagok fognak vadászni, ahogy újra pakisztáni földre teszi a lábát.
Ezek a fenyegetések Musarrafot egyelőre nem túlságosan aggasztják. A Karacsiba Dubaiból érkező exállamfő elutazása előtt azt mondta, csak Istentől fél, elmegy oda, ahol csak szükség van rá, és amúgy is, számára az egész élmény olyan, mintha egy esküvőre menne. Hívei, a hadsereg vezetésének néhány tagja és a pakisztáni diaszpóra képviselői azt mondják, a volt elnök és volt tábornok már a puszta jelenlétével stabilizáló erő lehet a dél-ázsiai országban.
Musarraf nem hagyta ki a kötelezőt, és hófehér shalwar kameezben, a pakisztániak és a dél-ázsiaiak hagyományos viseletben lépett ki a repülőgépből, amelynél kisebb feszültség támadt, mert a tucatnyi autóból álló konvojáról a hívei azt hitték, hogy az exállamfőt letartóztatni viszik. Mint kiderült, ez nem igaz, Musarraf csak a terminálon pihent két órát, mielőtt hívei előtt felszólalt volna. Az exállamfő pár napot tölt Karacsiban kampánystratégiát kialakítani a PML számára, majd Iszlámábádba utazik, hogy szembenézzen az ellene megfogalmazott vádakkal.
Musarraf még 1999-ben, a hadsereg tábornokaként puccsal került hatalomra, és hozott létre valamiféle félelnöki rendszerbe csomagolt diktatúrát. Kilencéves elnökségének utolsó időszakában a rezsimnek azonban több botrányt keltő döntése is volt. Az egyik, amikor 2007-ben Iszlámábád nekiment az igazságszolgáltatásnak, és Musarraf újraválasztása érdekében felfüggesztette a legfelsőbb bíróság elnökét, Iftihár Csaudrit, ami után a pakisztáni jogásztársadalom heteken át tartó tüntetéssorozatba kezdett. Bár Csaudrit valamivel később visszahelyezték a hivatalába – most is ott van –, Musarraf tekintélyét végzetesen megtépázta a húzás. Ahogy az iszlámábádi radikális iszlamisták központjának számító Lal Maszdzsid, a Vörös Mecset ostroma is, amelyben 102 ember vesztette életét. Nem jött jól Musarrafnak Bhutto 2007-es visszatérése sem, és főleg az, hogy a volt miniszterelnök asszonyt pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) egy 2007-es ravalpindi kampánygyűlésén megölték. Miután a PPP megnyerte az akkori parlamenti választásokat, Musarrafot leléptették a hatalomból. Ekkoriban már a pakisztániak kétharmada mondta azt, hogy elege van az elnökből.
Musarraf az elmúlt négy évben már többször ígérte, hogy visszatér, amire végül a májusi választások előtt utolsó pillanatban kerített sort. Pakisztán mostanában nem éppen a nyugalom szigete: a társadalom a rohamléptekben növekvő infláció miatt elégedetlenkedik, egymást érik a nagy áramszünetek, akadozik az áramellátás, az északnyugati határtartományokat pedig a tálibok gyakorlóterepnek használják: vasárnap a hadsereg 17 katonája meghalt, amikor egy öngyilkos merénylő belehajtott egy üzemanyag-szállító konvojba Észak-Vazirisztán törzsi területein. Karacsiban a PML vasárnapra felvonulást is hirdetett Musarraf tiszteletére az államalapító Mohammed Ali Dzsinnah mauzóleumánál, ám a hatóságok biztonsági kockázatok miatt nem adták ki az engedélyt.
A tálibok fenyegető videójában egyébként feltűnt Adnan Rashid, a pakisztáni légierő egyik korábbi tisztje is, akit egy Musarraf elleni gyilkossági kísérletben való részvétele miatt elítéltek, és börtönben is ült tavalyig, amikor a tálibok egy nagyszabású akció keretében 400 másik rabbal együtt kiszabadították.
