Hajtóvadászat a kormánykritikus újságírókra
Vaxevanisz október 27-én a hetilapjában elsőként leközölte azt a listát, amely 2059 olyan görög nevét tartalmazza, akik korábban svájci bankban tartották pénzüket. Görögországban „Lagarde-listaként” emlegetik a dokumentumot, amelyet 2010-ben Christine Lagarde akkori francia pénzügyminiszter (az IMF mostani elnöke) adott át a görög hatóságoknak azokkal a nevekkel, akik 2007-ben a brit HSBC bank svájci kirendeltségénél vezettek számlát, összesen mintegy kétmilliárd euró értékben. Emiatt Vaxevaniszt illetéktelen adatközléssel és személyes adatokkal való visszaéléssel vádolták meg, és csütörtökön állították törvény elé, az ügy bírája azonban alaptalannak találta a gyanút. „Úgy ítéltük meg, hogy Ön ártatlan” – közölte a 46 éves újságíróval Malia Volika bírónő.
Vaxevanisz felmentése nagy blamázs Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormánya számára, az egymást váltó görög kabinetek ugyanis a Lagarde-ügyben nem indítottak eljárást, pedig potenciális adócsalók is lehetnek a listán. Az eltussolási kísérlet nem véletlen, hiszen nem csak üzletemberek és vállalkozók, hanem politikusok, illetve rokonaik is érintettek az ügyben, köztük Szamarasz egyik tanácsadója, pártjának egy korábbi minisztere, két másik volt tárcavezető és több köztisztviselő is. A feltételezett adócsalás azért is kínos a mostani helyzetben, mert Athén a drasztikus megszorításokat részben éppen a költségvetési hiánnyal, az adók be nem fizetésével indokolta.
Vaxevanisz azt állítja, hogy nem ő sértett törvényt, hiszen csak a listán szereplő neveket adta közzé, de a bankbetétek összegét nem. A valódi bűnösök a korábbi pénzügyminiszterek, illetve a pénzügyi visszaélésekre szakosodott osztag vezetése, akik nem indítottak érdemi vizsgálatot annak felderítésére, hogy történt-e valóban adócsalás. Az athéni bírósági tárgyalásra Vaxevaniszt számos újságíró kollégája kísérte el, akik nyilatkozataikban azt kifogásolták, hogy a perrel valójában a sajtószabadság, a közvélemény tájékoztatása sérül. Ha bíróság bűnösnek ítélik a főszerkesztőt, akár két évi börtönbüntetést is kaphatott volna. A Lagarde-listát a Hot Docs után egyébként nyilvánosságra hozta a Ta Nea napilap is.
Vaxevanisz nem az első, akit elér a politikai elit dühe. Hétfőn a közszolgálati televízió, az ERT két műsorvezetőjét, Marilena Katszimiszt és Kosztasz Avranitiszt függesztették fel, miután reggeli műsorukban megjegyezték, hogy Nikosz Dendiasz közrendért felelős miniszter nem tartotta be a szavát. Dendiasz nemrég perrel fenyegette meg a Guardiant, amikor a brit lap megírta, hogy a görög rendőrök kínozzák az őrizetbe vett antifasiszta tüntetőket, de a perből semmi nem lett. Katszimisz ennek kapcsán az élő reggeli műsorban azt mondta, hogy a Guardian elleni feljelentés minden bizonnyal azért maradt el, mert az áldozatokat vizsgáló törvényszéki orvosszakértők jelentése arra utal, hogy „valóban történt bűncselekmény”. Katszimisz elmondása szerint másfél órával később az ERT programigazgatója bekérette a műsor szövegét, és a két riporter meghallgatása nélkül bejelentette, hogy másnap már nem ők ülnek le beszélgetni a stúdióban. Az ERT igazgatója később közleményt adott ki, amely szerint Katszimisz és Avranitisz az újságírás alapelvét sértette meg azzal, hogy nem adott szót Dendiasznak, és „elfogadhatatlan rágalmakat” fogalmazott meg a tárcavezetővel szemben.
