Haiku hollandul vagy Blair angolul
Még nem tény, de már nem is politikai pletyka - így üdvözölte a belga Le Soir, hogy az ország jelenlegi miniszterelnöke, a flamand kereszténydemokrata Herman Van Rompuy lehet az Európai Tanács első állandó elnöke. Senkinek sincs igazán jó ellenérve, ráadásul a belga kormányfő bizonyított is: nyugalmat hozott abba az országba, amely a szétesés szélén állt, s meglehet az Európai Uniónak éppen ilyen egységesítő, kompromisszumkereső személyiségre van szüksége. A 62 éves politikus azzal is felhívta figyelmet magára, hogy imádja a japán haikut, s flamandul maga is írogat verseket ebben a formában. Legutóbb a spanyol-belga-magyar trióelnökség logóbemutatóján olvasott fel egyet a tolmácsok nagy megdöbbenésére. A háromsoros haiku arról szól, hogy három hullám tart a part felé, ahová egyszerre érkezik.
E szép gondolat áthatja most a brüsszeli uniós és belga lelkeket, de rögvest felmerül a kérdés: ki legyen Van Rompuy utódja, vajon nem jut-e vissza az ország a szétesés szélére. A lehetséges jelölt Yves Leterme külügyminiszter, amúgy Van Rompuy elődje, aki a múlt év végén azért kényszerült távozni, mert gyanúba került: befolyásolni próbálta a bíróságot a Fortis bank eladása nyomán indított kisrészvényesi per során.
Népes társaságban találja azonban magát Van Rompuy, mert rajta kívül szóba jöhet még a holland Peter Balkenende kormányfő, aki ellen felhozzák, hogy országa elutasította az európai alkotmányt. Aztán ott van még a luxemburgi Jean-Claude Juncker, az osztrák Wolfgang Schüssel, a finn Paavo Lipponen, az ír John Bruton, valamint Tony Blair és egyetlen hölgyként a lett Vaira Vike-Freiberga.
Értesülések szerint Blair ismét bedobta magát, érzékelvén, hogy a korábban erős elnökre vágyó németek meggondolták magukat, s most inkább kis országból való ügyvezetőt vizionálnának az unió élére, s nem „erős Tony Blairt". A napokban Blair telefonon érvelt önmaga mellett Sarkozy francia elnökkel és Merkel német kancellárral beszélgetve. Ám minthogy a NATO élére nemrégiben dán politikus került, északi állam nem pályázhat, de déli sem, mert Barroso bizottsági elnök portugál. Keleti sem, mert a lengyel Jerzy Buzek lett az Európai Parlament elnöke. S meglehet nagy ország sem jelentkezhet. Valaki a Benelux térségből viszont kapóra jöhet.
A még ebben a hónapban összehívandó újabb csúcstalálkozón azonban nemcsak az elnököt kell megtalálni, hanem a külügyi főképviselőt is. Az AFP szerint szerdán délután négy nevet emlegettek uniós körökben: a brit David Milibandét, az olasz Massimo D'Alemáét, a finn Ollie Rehnét és a svéd Carl Bildtét. Ha az elnököt a középjobb európai erők adják (vagyis nem Blair a befutó), akkor a külügyminiszter szocialista- szociáldemokrata lesz.
A szerdai bizottsági tájékoztatón az hangzott el, hogy az október végén mandátumát vesztő végrehajtó testület megújításához legelőször is meg kéne találni a fődiplomatát, hiszen ő egyben a végrehajtó testület alelnöke is lesz. Amely országból jön, az értelemszerűen nem jelölhet még egy biztost. Amíg nem tudni, ki lesz, a posztosztást nem kezdheti el Barroso elnök. Azon kormányoknak, amelyek még nem nevezték meg, kit küldenek a Bizottságba, elvileg még van pár napjuk a döntésre, de már nem sokat gondolkodhatnak.
