Hágának nem tetszik a Seselj körüli felhajtás
Az ügyben megszólalt a szerb miniszterelnök is, aki nehezményezte, hogy az Európai Parlament csütörtökön elfogadott egy határozatot, amellyel felszólítja a hágai törvényszéket, hogy vizsgálja felül a radikális politikus szabadlábra helyezésére vonatkozó döntését, illetve elítéli Szerbiát, amiért az politikai és jogi értelemben nem reagált megfelelően Seselj visszatérésére.
Theodor Meron a Nezavisne Novine című boszniai napilap beszámolója szerint úgy fogalmazott: meg nem érdemelt sajtófigyelmet kap az ultranacionalista politikus, akit súlyos egészségügyi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadon engedtek Hágából. Hozzátette: Seselj bizonyára nagyon boldog, hogy ekkora érdeklődés kíséri tevékenységét.
Emellett azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel Seselj jelenleg Szerbiában tartózkodik, és az NT nem szólhat bele egy önálló állam ügyeibe, ezért a szerb hatóságok dolga lenne szabályozni Seselj nyilvános megszólalásait.
Elmondta, hogy sok félreértés van a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökének szabadon bocsátásával kapcsolatban, de alá kell húzni, hogy a testület kizárólag "humanitárius okokból" - tekintettel súlyos egészségügyi állapotára - engedte ideiglenesen szabadon.
Seselj első nyilvános megszólalásában árulónak nevezte a belgrádi vezetést, és emlékeztetett arra, hogy Tomislav Nikolic államfő és Aleksandar Vucic kormányfő is az ő tanítványa és követője volt még néhány éve.
Nem értik, mitől kellene elhatárolódni
Rasim Ljajic szerb kormányfőhelyettes szerint is túl sok figyelem fordul Seseljre. Úgy fogalmazott: a horvát szábor csupán belpolitikai okokból, a decemberi elnökválasztás és a jövő évi parlamenti választás kampányának részeként fogadta el szerdán azt a határozatot, amelyben felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ítélje el a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj ideiglenes szabadlábra helyezését, és követelte a szerb ultranacionalista politikus visszaküldését hágai börtönébe, hogy ott várja meg az ítéletet.
Megfogalmazása szerint az, hogy a horvát pártok között verseny folyik arról, ki a nemzeti érdekek nagyobb védője, teljesen elfogadható, de ezt nem Szerbia felhasználásával kellene tenni.
Hozzáfűzte: Seselj szabadon bocsátásához a belgrádi vezetésnek semmi köze, őt nem várta egyetlen állami vezető sem a repülőtéren, mint ahogyan Horvátországban a Hágából hazatérőket fogadták.
"Seselj beszédeinek 90 százaléka a szerb kormány ellen irányul, ezért nem is értem, hogy mitől kellene elhatárolódnunk, hiszen semmi közünk ahhoz a (szerb radikális) párthoz. Szerbiában egyetlen parlamenti párt sem ellenzi az ország európai uniós csatlakozását" - részletezte Ljajic.
Az EP-nek sem tetszik Szerbia reakciója
Seselj hazatérése előtt a szerb kormány kezességet vállalt arra, hogy a vádlott a szabadon bocsátást követően nem léphet majd kapcsolatba tanúkkal vagy áldozatokkal, és azonnal visszatér Hágába, ha a bírói testület ezt kéri.
Seselj ugyanakkor csütörtökön megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem tér vissza önként Hágába, s ha erre szükség lesz, akkor a szerb elnöknek és a miniszterelnöknek kell majd őt letartóztatnia és kiadnia.
Ugyanakkor az Európai Parlament is elfogadta csütörtökön azt a határozatot, amellyel felszólítja a hágai törvényszéket, hogy vizsgálja felül a radikális politikus szabadlábra helyezésére vonatkozó döntését. Az EP elítélte a szélsőséges szerb pártvezető háborúra uszító gyűlöletbeszédét, s azt a szándékát, hogy Szerbiát letérítse az európai útról, illetve Szerbia szemére vetette, amiért az politikai és jogi értelemben nem reagált megfelelően Seselj visszatérésére.
"Valaki rombolni akarja Szerbia tekintélyét"
Aleksandar Vucic rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az EP határozata sérti Szerbiát. Magyarázata szerint az EP-határozat nem különösebben fontos dokumentum, és nem is kötelező érvényű, de egy tanulság Szerbia számára, "hogy jól lássuk, hogyan viszonyulnak hozzánk, valójában mit is gondolnak rólunk, hogyan ítélnek meg minket, és hogy mennyi objektív, de váratlan nehézséggel is kell majd szembenéznünk európai utunk során, illetve a közeljövőben".
Vucic rámutatott, hogy nem Szerbia engedte ki Seseljt. "Nem kérték ki a véleményünket, nem kérdeztek bennünket" - hangsúlyozta. Hozzátette: Hága még az ideiglenes szabadlábra helyezés feltételeiről sem tájékoztatta Szerbiát. Szerinte vagy hatalmas mértékű képmutatásról, vagy pedig arról van szó, hogy ismeretlen okból kárt okozzanak Szerbiának. Hozzátette: az EP-határozattal valaki rombolni akarja Szerbia tekintélyét Európában és a világon.
A 60 éves Seselj majdnem 12 évet töltött Hágában, de ügyében nem született ítélet. 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.
A többi között azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.
Ügyében tavaly részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a tavaly októberre tervezett ítélethirdetés.