A fehérorosz elnök szerint ezért indokolttá vált, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés (ODKB) tagországai által létrehozott gyorsreagálású erőket egymás területén a „narancsos forradalmak” ellen is bevethessék. Ám az egyre nagyobb gazdasági gondokkal küzdő Belaruszt 17 éve irányító elnök kezdeményezését az ODKB-n belül sem Moszkva, sem a négy közép-ázsiai tagország nem karolta fel.

Szakértők szerint az „arab tavasz” hatásától tartó Minszk javaslatának kevés az esélye, miután a két éve létrehozott gyorsreagálású erők külső katonai agresszió vagy természeti katasztrófa esetén vethetők be, a tagországok egyetértésével. Márpedig ilyen egyetértés még a kirgizisztáni etnikai forrongások és  – a Minszk által befogadott – Kurmanbek Bakijev elnök elmenekülése után sem született.