Háborút jósol Chávez
Keményvonalas baloldali latin-amerikai vezetők bírálták az Egyesült Államokat amiatt a washingtoni elképzelés miatt, amely szerint megnövelnék a kolumbiai támaszpontokon állomásozó amerikai katonák számát.
Hugo Chávez venezuelai elnök és Evo Morales bolíviai államfő szerint az amerikai kormány ürügyként használja a kábítószer elleni harcot arra, hogy megerősítse katonai jelenlétét a térségben. Chávez kijelentette, a megállapodás, amelyet Kolumbia a múlt hónapban kötött az Egyesült Államokkal - amely szerint Washington a kábítószer-kereskedelem és a felkelők elleni harc céljából használhat hét kolumbiai támaszpontot, és valamelyest megnövelheti a Venezuelával szomszédos országban állomásozó katonái számát - "az első lépés lehet egy térségbeli háború kitörése felé", hiszen - fűzte hozzá - az Egyesült Államok "az emberiség történetének legagresszívabb országa".
Morales úgy fogalmazott, a FARC kolumbiai gerillaszervezet - amely tevékenységét elsősorban a kábítószer-kereskedelemből származó bevételekből finanszírozza - Washington "legjobb eszköze" arra, hogy igazolja az amerikai katonai műveleteket a térségben. Még az egyébként mérsékelt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök is aggodalmának adott hangot az amerikai elképzelések miatt.
Chávez később bejelentette, országa több zászlóaljnyi - tucatnyi - orosz harckocsit szerez be, mert Caracas fenyegetve érzi magát amiatt, hogy az Egyesült Államok növelni akarja katonai jelenlétét a régióban. Hozzátette, reméli, hogy szeptemberi orszországi látogatásán nyélbe ütik a fegyverüzletet.
Caracas emellett igyekszik nyomást gyakorolni a kolumbiai kormányra, hogy álljon el a tervtől. A sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Ecopetrol kolumbiai olajtársaságot nem látják szívesen a kőolajban gazdag venezuelai Orinoco-deltában. A terület egyik övezetében árverésre bocsátják az olajkitermelési jogot, és az Ecopetrol az egyik jelentkező. Chávez azt is mondta, hogy Venezuela leállítja Kolumbiából megrendelt 10 ezer autó behozatalát.
A venezuelai elnök a sajtótájékoztatón ismét visszautasította azt a gyanút, miszerint Venezuela fegyvereket szállított volna a kolumbiai kormány ellen harcoló Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezetnek. A bogotai vezetés múlt héten bejelentette, olyan svéd gyártmányú fegyverekre bukkant a gerillák egy kolumbiai táborában, amelyeket a 80-as években Venezuela vásárolt meg. Chávez most azt állította, a szóban forgó fegyvereket a FARC gerillái rajtaütéssel szerezték meg 1995-ben a venezuelai haditengerészetnek a kolumbiai határ közelében fekvő egyik támaszpontjáról.
Washington szerint azért van szükség a kolumbiai bázisokra, mert július közepén bezárt az ecuadori Mantában működő amerikai támaszpont, mert lejárt a tíz évre szóló bérleti szerződés, és ez volt Dél-Amerikában az egyetlen előretolt amerikai állás, amelyet Washington a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemhez igénybe vehetett.
Álvaro Uribe kolumbiai elnök a héten dél-amerikai körutat tesz, hogy meggyőzze a szubkontinens vezetőit a kolumbiai bázisok amerikai használatának szükségességéről. Eddig egyedül a hozzá hasonlóan konzervatív Alan Garcia perui elnök biztosította támogatásáról.
