Bár mind a pakisztáni, mind az indiai hivatalos nyilatkozatok tagadják a háborús szándékot, szinte tapintható a feszültség a két ország között. A hétvégén szabályos információs háború robbant ki annak kapcsán, vajon tényleg dobnak-e át pakisztáni csapatokat az afgán határvidékről az indiaira. Bár a csapatmozgások nyilvánvalóak, azt számos forrás erősítette meg, iszlamabádi nyilatkozatok szerint az a "normális" téleleji telepítések része. Hussain Haqqani, az Egyesült Államokba küldött pakisztáni nagykövet egy amerikai tévének nyilatkozva hangsúlyozta, hogy országa mindent úgy tesz, ahogy azt a nemzetközi szerződések számára előírják.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a két ország közösen egyelőre képtelen megbirkózni a mumbai vérengzés örökségével. India a Laskar-i-Taiba nevű szervezetet vádolja, amely pakisztáni eredetű. Eszerint a szervezet pakisztáni táboraiban agyalták ki az akciót, ott készítették fel a résztvevőket. Ismeretes, hogy az indiai hatóságok az egyik támadót elfogták, minek következtében viszonylag pontos információik lehetnek. Jellemző a helyzetre, hogy néhány nappal azután, hogy kiderült az élve elfogott terrorista kiléte, Iszlamabád elkezdte maszatolni az ügyet, mondván, nem bizonyítható pakisztáni állampolgársága.
Terrorizmus-szakértők egyébként egyre gyakrabban arra hívják fel a figyelmet, hogy a Laskar-i-Taiba, valamint a hasonszőrű terrorszervezet, a Jaish-i Mohammad mai gyökereiről beszélve pontosabb a világban élő pakisztáni diaszpóráról beszélni. Abu Aqasa, a Laskar egyik parancsnoka egy amerikai lapnak nyilatkozva nemrégiben arról beszélt, hogy új tagjaik leginkább fiatal diplomások, közgazdasági és informatikai végzettségűek. "Ezek az emberek nem szükségszerűen harcolnak velünk" - mondta Abu Aqasa -, "de segítenek szétteríteni az üzeneteinket a városokban és a falvakban, és segítenek műkedtetni a kórházainkat, gyógyszertárainkat és jótékonysági szervezeteinket." A nyilatkozat szerint ezek az emberek nagy szerepet játszanak az új tagok toborzásában is. Az interjú teljesen egybecseng számos biztonsági szakértő megállapításával a Laskar új arcáról, mely szerint a tagok motivációjában egyre kisebb szerepet játszik a szegénység és a konkrét kasmíri problémák. Brahma Chellaney indiai professzor szerint már csak nem is Kasmír-centrikus a szervezet. A Times of Indiának nyilatkozva a professzor azt mondta: - Ez egy elsősorban pandzsábi illetőségű csoport, melynek globális küldetése a dzsihád. Szerinte a toborzások elsődleges célpontjai ma már a gazdag családok.
Ami változatlanul maradt az elemzésekben, hogy az említett terror-csoportok szorosan működnek együtt a pakisztáni titkosszolgálatokkal. Indiai elemzések most is ezzel magyarázzák, hogy Mumbai után közvetlenül Zardari pakisztáni elnök ugyan kifejezetten együttműködő nyilatkozatokat tett, ahogy teltek-múltak a napok, Iszlamabád lassan visszatáncolt a "megszokott" ellenséges álláspontra.
Ami biztos: az elképesztő mértékű bizalmatlanság a két ország között. 1947, az önálló Pakisztán megalakulása óta három háborút vívtak, ebből kettőt a megosztott Kasmír miatt. A tartomány pakisztáni zászló alatti újraegyesítéséért vívott polgárháborús-terrorista kampány immár 18 éve tart, s körülbelül 47 ezer halálos áldozatot követelt.