A szerb ügyészség vizsgálja, hogy felelőssé tehető-e a szerb média a kilencvenes években a szerb katonák által Horvátországban és Boszniában elkövetett háborús bűnökért. Amennyiben az ügyészség bizonyíthatónak találja a média érintettségét, akár újságírókat is bíróság elé állíthatnak háborús bűncselekmények elkövetésének vádjával – áll az ISN Security Watch zürichi székhelyű biztonságpolitikai szervezet webmagazinjában.

Belgrádi újságolvasó Radovan Karadzics tavalyi elfogásának hírével

A háborús bűnök kivizsgálására létrehozott ügyészi hivatal vizsgálatot indított, hogy kiderítse, terheli-e felelősség a Boszniában és a Horvátországban elkövetett népirtásért a szerb kormánypropagandát folyatató médiát. Az ügyészség a két hónapos előzetes vizsgálat után dönti el, indít-e nyomozást az ügyben.

Az ügyészség szóvivője kifejtette, hogy több esetben is összefüggést lehet felfedezni a szerbek által elkövetett erőszak és a média hazugságai között. A szóvivő utalt rá, hogy elsősorban a szerb állami televízió és a Milosevics-párti napilapok és hírügynökségek beszámolóival kapcsolatban vetődött fel a háborús bűnökre uszítás gyanúja.

Az 1991-es vukovári lemészárlás előtt például azt terjesztette a szerb állami kézben lévő média, hogy horvátok több mint negyven szerb kisgyereket mészároltak le. A várost néhány nappal később elfoglaló szerb milicisták 200 horvátot kínoztak meg és gyilkoltak le. Az egyik elkövető később azt vallotta, hogy a tévében látott hírek hatására csatlakozott a szabadcsapatokhoz, hogy bosszút álljon a szerb gyerekeket kivégző horvátokon.

Az ISN Security Watch emlékeztet rá, hogy az uszító média és az újságírók felelősségre vonása a háborús bűnökért egyáltalán nem újszerű ötlet. A hágai Nemzetközi Törvényszék több médiamunkás felelősségét is kimondta az 1994-es ruandai népirtásban.

Forrás: globusz.net