A megemlékezés szervezőbizottsága kedden döntött úgy, hogy ha június 30-ig nem engedik szabadon Oricot, akkor elhalasztják a srebrenicai évfordulós eseménysorozatot. A bizottság június végén még egyszer összeül, hogy végleges döntést hozzon az ügyben.

A legolvasottabb boszniai hírportál, a klix.ba azt írta, hogy a szervezők azt kérték a boszniai politikusoktól: mihamarabb lépjenek kapcsolatba a svájci hatóságokkal, és kérjék Oric kiadatását.

A hágai Nemzetközi Törvényszéken Oricot elsőfokon - 2006 júniusában - két év börtönre ítélték, mert az 1992-1995-ös boszniai háború idején a srebrenicai muzulmán katonai rendőrség parancsnokaként körzetében nem akadályozta meg foglyul ejtett szerbek megkínzását és meggyilkolását.

A fellebbviteli eljárásban a törvényszék megállapította, hogy az 1992 szeptembere és 1993 márciusa közötti időszakban - még az 1995-ös srebrenicai vérengzés előtt - minden kétséget kizáróan súlyos bűncselekményeket követtek el szerb rabok terhére az egyik rendőrőrsön, de Oric felelőssége nem bizonyítható.

Belgrádban azóta sem nyugodtak bele ebbe a döntésbe, Oricot a múlt héten az Interpol Szerbia által kezdeményezett nemzetközi körözése alapján fogták el. Szerbia a hét végén kezdeményezte kiadatását, a boszniai hatóságok pedig hétfőn azt kérték Svájctól, ne adja ki Szerbiának a férfit.

Hatidza Mehmedovic, a Srebrenicai anyák nevű civil szervezet elnöke egyetért a szervezőbizottság döntésével. Szerinte Naser Oricot szabadon kell engedni, mert nem bűnös, amit a hágai törvényszék is kimondott. Hozzátette: ha valóban szükség van a perre, akkor a boszniai bíróságnak kell döntenie az ügyben, nem a szerbiainak.

Naser Oric elfogása már a múlt héten is zavart okozott a szerb-bosnyák viszonyban, őrizetbe vétele miatt kellett elhalasztani Tomislav Nikolic szerb elnök első hivatalos szarajevói látogatását.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.

A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában. A huszadik évforduló alkalmából szervezendő gyászszertartáson és megemlékezésen a tervek szerint mintegy 30 külföldi delegáció és körülbelül 50 ezer ember venne részt.