A belgrádi sajtótájékoztatón Sandra Orlovic, a civil szervezet igazgatója kifejtette: a bizonyítékokat egyebek mellett katonai és rendőri dokumentumok, igazságügyi orvosszakértői jelentések, a túlélők és az áldozatok családtagjainak vallomásai alapján állították össze. Ezek szerint 1999 áprilisában és májusában a szerb katonaság és a rendőrség tagjai bizonyítottan négy bűntettet követtek el Koszovó területén, amelyekben civileket gyilkoltak meg - azokat a koszovói albánokat, akiknek a földi maradványait 2014-ben egy feltételezett tömegsírból ásták ki Rudnicában. Az egyik szerb egységet - a dokumentumok szerint - a mostani vezérkari főnök vezette.

A szervezet vezetője arra szólította fel a háborús bűnökkel foglalkozó szerb ügyészséget, hogy mihamarabb indítson vizsgálatot a koszovói háborús bűnök ügyében, amelyek kapcsolatba hozhatók a rudnicai "tömegsírral".

A helyszínen 52 személy maradványait találták meg, és azokat tovább adták az Európai Unió rendőri és igazságügyi missziójának (EULEX). Az eltűnt személyekkel foglalkozó szerbiai bizottság tavaly októberben közölte, hogy minden megtalált és azonosított maradványt átadtak a nemzetközi szerveknek.

Ljubisa Dikovicot három évvel ezelőtt ugyanez a civil szervezet egyszer már megvádolta háborús bűnökkel, az illetékes ügyészség azonban alaptalannak nevezte a vádakat.

A rudnicai helyszínt hivatalosan még nem nyilvánították tömegsírrá. A feltételezések szerint az egykori kőfejtőben 250 koszovói albánt temettek el 1999 júniusában a koszovói harcokból visszavonuló szerb különleges rendőrség tagjai. A vizsgálatot egy védett szemtanú vallomása alapján indították meg, aki szerint 1999-ben a rudnicai kőfejtő területére meggyilkolt albánokat szállítottak, azokat földdel fedték le, majd részben lebetonozták.

A lehetséges tömegsír kérdését egyébként 2004-ben vetette fel először egy pristinai munkacsoport és a koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK), 2007-ben, 2010-ben és 2011-ben pedig már folytattak itt vizsgálatot, de akkor nem találtak semmit.