Talán egyetlen évtizedek óta tartó, olykor véres konfliktusban sem olyan médiatudatosak a szereplők, mint az izraeli-palesztin ellentétben. A világ közvéleményét elnyerni egy-egy ügy érdekében hatalmas erkölcsi felhatalmazást adhat. Izrael felkészültebb, mint 2006-ban volt a libanoni háború idején. Ez a média kezelésében is jelentkezik.

Az első napokban az izraeli vezetők óvakodtak a győzelemről és erőről szóló kijelentésektől, inkább a harc elhúzódására koncentráltak nyilatkozataikban. Sőt, megindult az új médiaterek meghódítása is. Az izraeli hadsereg létrehozta saját YouTube-os csatornáját is, így a videómegosztó oldalon kísérhetjük figyelemmel egy-egy bomba becsapódását. "A blogtér és az új média is harci terület" – mondta Avital Leibovich őrnagy, az izraeli hadsereg egyik szóvivője.

A Jerusalem Post által megkérdezett elemzők szerint a harc egyik meghatározó csatamezeje a konfliktusról való híradás is. A médiaszereplés bukása vagy sikere meghatározhatja, hogy mennyi ideje van az izraeli hadseregnek sikerre vinnie céljait. "Nem tudom, meddig tart ki, de egyelőre Izraelt nem kis megértéssel és támogatással kezeli több ország, sőt jóvá is hagyják az akciókat" – nyilatkozott a lapnak Izrael volt ENSZ-nagykövete, Dan Gillerman, akit a szombaton kezdődött légioffenzíva előtt kért fel tanácsadónak Cipi Livni külügyminiszter a sajtóval kapcsolatos ügyekben.

"Még egyetlen világhatalom vezetőjétől sem hallottunk drámaian elítélő szavakat, csak a várt és szokásos felszólítást a nyugalom, illetve a tűzszünet helyreállítására" – tette hozzá Gillerman. Mint mondta, nem tapasztalta, hogy még akár az ENSZ-ben is bárki örömmel ítélte el volna Izraelt a hadműveletért. "Ha nem történik semmi drámai, mondjuk egy pontatlan találat, amelyben tucatnyi civil meghal, akkor lesz elég időnk arra, hogy befejezzük, amit elkezdtünk" – fejtegette Gillerman.

Tanultak a libanoni példából

Mindez a válságos időkben Izrael sajtóüzenetét koordináló szervezetek – külügy, miniszterelnöki hivatal, hadsereg szóvivői egysége, és a megszállt területek katonai irányítója – közötti koordináció új kultúrájának is köszönhető, emlékeztet a Jerusalem Post. A korábbi katonai helyzetekkel ellentétben "szoros együttműködés és azonos üzenet jellemzi az intézményeket" – mondta Jarden Vatikai, az új Nemzeti Információs Igazgatóság (NII) vezetője.

Az NII-t a 2006-os libanoni háború után hozták létre. A háború sikertelenségét feltáró Winograd-jelentés a sajtótevékenység elégtelen koordinálását is hibaként jegyezte fel. Az NII feladata, hogy szinkronba hozza az üzeneteket, és megtalálja a megfelelő hangnemet a különböző izraeli intézmények kijelentéseinek.

A gázai hadműveletre való előkészületek részeként felkészítették a szóvivőket a legrosszabb eshetőségekre, rendszeresítették a konferenciahívásokat az intézmények között, és napi jelentést készítettek arról, hol, mekkora súllyal jelenik meg Izrael a világsajtóban. A jelenlegi megközelítés szerint a hatalmas katonai sajtótájékoztatók helyett a hadsereg szóvivői irodájának nyelveket beszélő munkatársai minél több sajtóorgánumban próbálnak megszólalni. 

Még a franciák is megértőek

Aviv Shir-On, a külügyminisztérium sajtóval foglalkozó igazgató-helyettese szerint sikerült növelni Izrael jelenlétét a nemzetközi televíziós csatornákon. A külügy felmérése szerint vasárnap délután négy és éjfél között a CNN, a BBC, a Sky News, a Fox, az angol nyelvű Al-Jazeera és a France 24 csatornák 335 percet foglalkoztak a gázai konfliktussal, melyben 58-at szántak Izraelt képviselőknek, és csak 19-et palesztinoknak. A francia Le Figaró vasárnapi felmérése szerint a franciák 55 százaléka megértően nyilatkozott az izraeli akcióról, míg 45 százalékuk bírálta azt. Ez a hagyományosan palesztin-párti országban eredménynek számít izraeli szemszögből. "Tíz százalékos vezetés Franciaországban jobb, mint amire előzetesen számítottunk" – vallotta be Shir-On.

Ugyankkor izraeli tisztségviselők figyelmeztetnek: a neheze még hátra van, hiszen a hadművelet első napjaiban segített a palesztin vezetők megosztottsága, és a karácsonyi ünnepek alatt tapasztalható lanyhább hírfogyasztás. Szakértők arra számítanak, hogy az akció megítélése rosszabbodni fog, ahogy egyre távolabb kerül az ünnepi időszak, és a tévéképernyőre visszakerülnek a hírek. Az izraeli külügyben azt is tudják: nehéz képileg nekik kedvezően tálalni az eseményeket, hiszen egy-egy izraeli szóvivő nyilatkozata alatt többnyire a rombolásról és a halottakról készült képeket mutatják.

"A televízió a drámát és a vért kedveli, így azonnal hátrányból indulunk" – mondja Danny Seaman, a kormányzati sajtóiroda munkatársa. Emellett az újságírókat nehezen tudják rávenni, hogy készítsenek riportokat a Gáza körüli területen élő izraeliek állandó fenyegetettségéről.

Gáza: zárt övezet

Persze a régi reflexek is jól működnek: szombaton Izrael lezárta a gázai övezetet az újságírók elől, hétfőre pedig a határterületről is kizárta őket. A 400, Izraelben dolgozó újságírót tömörítő külföldi tudósítók szervezete (FPA) petíciót adott be az izraeli legfelsőbb bíróságra az ügy orvoslásra érdekében. A petíciót szerdán tárgyalják. A biztonsági megfontolások mellett más érvek is befolyásolják az izraeli döntést: "A Hamasz úgysem hagyja, hogy őszintén tudósítsanak" – mondta Seaman.  

A londoni Daily Telegraph közel-keleti tudósítója, Tim Butcher szerint azonban Izrael döntése nem vezet eredményre. "Olyan információs vákuumot hoznak létre, amelybe a propaganda, az elfogult tudósítás és az előítéletesség nyomul be" – vélekedett. "Izrael narratívája akkor lenne hiteles, ha az objektív hírnökök, nevezetesen a külföldi tudósítók bejutnának a területre" – teszi hozzá Butcher.

Épp ezért konkrétan Gázából a palesztin hírügynökségek és szabadúszó palesztin újságírók jelentenek telefonon, Facebookon, blogon – ahol lehet. Megindult ugyanis a harc a cybertérért az olyan közösségi oldalakon is, mint a Facebook: egyre több csoport jön létre palesztinok, illetve izraeliek támogatására, és megélénkültek az ünnepek miatt egyébként belassult hozzászólások is. 

Bibi is beleszól

A gázai hadművelethez persze hozzátartozik az is, hogy jövőre Izraelben választások lesznek, és minden politikus megpróbálja a legtöbbet kihozni a harcok által nyújtott médialehetőségekből. Ebbe egy korábbi kormányfő, a Hamasszal való kemény fellépést már régóta szorgalmazó Benjamin Netanjahu is beszállt.

Ehud Olmert kormányfő négyszemközt találkozott a februári választások egyik nagy esélyesével, politikai riválisával, Netanjahuval, és kérte, hogy csatlakozzon Izrael PR-hadjáratába, ahogy azt a 2006-os libanoni háború alatt is tette. A Likud párt vezetője hétfő este már az amerikai Fox hírtelevíziónak nyilatkozva védte az izraeli hadművelet szükségességét, kedden öt nemzetközi sajtóorgánumnak nyilatkozott.

"Ilyen időkben nincs külön kormány és ellenzék" – mondta a Foxnak Netanjahu. Emlékeztette az amerikai nézőket arra is, hogy amikor Barack Obama megválasztott elnök a dél-izraeli Sderot városában járt – amely folyamatosan ki van téve a Hamasz rakétáinak – azt mondta, "ha ott élne, mindent megtenne" a terroristák megállítására, akiknek a rakétái az ő két lányát is fenyegetnék.