Az amerikai nagykövetség Tom Lantos 2007 augusztusi budapesti látogatását előkészítő táviratában azt írja: a magyarokra igencsak ráfért már a „nyári szünet” a belpolitikai konfliktusokkal és külpolitikai sodródással teli év után.

A tömör, April Foley nagykövet által aláírt dokumentum pillanatképet ad a magyar politikáról. Ebben a diplomata aggodalmát fejezi ki a Gyurcsány-kormány külpolitikájának változása miatt. A szerző leírja: Magyarországra is jellemzőek azok a kifejezések, amelyeket Lantos Közép-Kelet Európára nem sokkal korábban használt: „a valóságtól elrugaszkodott várakozások miatti frusztráció, fáradtság a reformok miatt, és a populista retorika gyakori feltűnése.” (A magyar származású amerikai kongresszusi képviselő mindig nagy figyelmet szentelt Magyarországnak, 80 éves korában, 2008-ban hunyt el.)

A hatalmon lévő Gyurcsány Ferencről Foley ezt írja: „a miniszterelnök személyesen és politikailag is védekezésre szorul: az ellenzék továbbra is több fronton nyomást gyakorol rá, és egyre több támadásnak van kitéve a koalíción belül is és még a saját MSZP-jén belül is elszigetelt. Annak ellenére, hogy az SZDSZ továbbra is sürgeti a reformokat olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az egészségügy, energiabiztonság, átláthatóság, a fejlődés nagyrészt megállt. A kormányon kívül és belül is sokan kritizálják a miniszterelnököt amiatt, hogy egy újonc kormány hibáit egyesíti egy kimenőfélben lévő, béna kacsa kormány fáradtságával.”

A távirat szerint mindez különösen nyilvánvaló a külpolitikában, mivel Gyurcsány megszólalásai energiabiztonság és a rakétavédelmi program ügyében kétértelműek voltak. A távirat ezzel ellentétbe állítja a Fideszt, amely „keményen dolgozik rajta, hogy helyrehozza velünk a kapcsolatát. Akár számításból, akár meggyőződésből teszik, kijátszották a transzatlanti kártyát azzal, hogy fontos kérdésekben mellénk álltak. Míg hallatszanak más, mérsékeltebb hangok a Fideszben, ez még mindig Orbán pártja. Habár nincs azonnali, alkotmányos lehetőség rá, hogy eltávolítsa Gyurcsányt hivatalából, a párt a jövő tavasszal megrendezendő népszavazást a kormányról tartott de facto bizalmi szavazásként fogja beállítani.”

A távirat hangsúlyozza: a teljes politikai spektrummal jó munkakapcsolatot igyekeznek fenntartani, és remélik, a Gyurcsán-kormány megértette, hogy világos jelzéseket kell küldenie arról, hogy stratégiailag az USA mellett elkötelezett. Az akkor küldött jelek azonban nem voltak egyértelműek a távirat szerint: Gyurcsány oroszországi útjait és egy ukrán energiaügyi megállapodását negatívan értékelték. Azt azonban „a helyes irányba tett lépésnek” nevezték, hogy valamivel emelkedtek a honvédelemre szánt kiadások, és hogy a Honvédelmi Minisztérium agresszíven lobbizott azért, hogy a pápai légibázisra jöjjenek a C-17-es szállítógépek.