Megmentette a parlamenti ­koalíciós többség Victor Ponta román miniszterelnököt, aki ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) indított eljárást. Azzal gyanúsítják a 2012 óta kormányzó politikust, hogy három tárca élére is kinevezte pártbeli kollégáját és barátját, Dan Sova szenátort, miután annak ügyvédi irodájától 2007–2008-ban havi 2-3 ezer eurós honoráriumot kapott.

Ponta kifelé jövet a korrupcióellenes ügyészségről Stringer / Reuters

Mivel a kormányfő parlamenti képviselő is, a vizsgálathoz az alkotmány szerint a törvényhozás alsóházának is hozzá kell járulnia. Klaus Johannis államfő jelezte, hogy ha megvonják Ponta mentelmi jogát, felfüggeszti tisztségéből a kormányfőt. Ezzel már a jövőre esedékes parlamenti választások előtt lehetőség nyílna a liberálisok hatalomra jutására. Johannis ugyanis azt is világossá tette, hogy Ponta távozása esetén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) soraiból jelölne miniszterelnököt, ahogy azt a tavaly őszi elnökválasztási kampányban ígérte.

Ponta a képviselőházi szavazás előtt közölte, arra gyanakszik, hogy az államfő az ügyészség és a titkos­szolgálatok segítségével akarja megbuktatni a kormányt, miután fél éven át nem sikerült megváltoztatni a parlamenti többséget. A koalíció képviselői végül a kormányzás folytatása mellett foglaltak állást: az ügyészség indítványát 231:120 arányban leszavazták.

Megfigyelők hasonló eredményre számítanak a liberálisok bizalmatlansági indítványának péntekre kitűzött vitáján is, az ellenzék viszont még abban bízik, hogy a közvélemény támogatásával fel tudja borítani a papírformát. Ludovic Orban liberális frakcióvezető szerint a keddi szavazás „gyújtózsinór", amely „válaszlépésre készteti majd a demokráciát", „a parlamenti többség aláírta az ítéletet, amelyen az áll, hogy vége Victor Ponta politikai karrierjének".

A voksolás után Johannis sajnálattal vette tudomásul, hogy a képviselőház Ponta „védőpajzsává vált", és az igazságszolgáltatás „felelőtlen akadályoztatásával" egyetlen ­ember politikai karrierjének érdekében tönkreteszi Románia hitelét. Catalin Predoiu liberális alelnök, aki Ponta eltávolítása esetén a miniszterelnöki poszt várományosa lenne, „a független román igazságszolgáltatás megsemmisítésének kezdeteként" értékelte a képviselőház döntését.

A Ponta által elnökölt Szociáldemokrata Párt megpróbált elébe menni a nemzetközi nyomásnak: közvetlenül a botrány kirobbanása után levélben tájékoztatta az ügy részleteiről a Bukarestben akkreditált nagyköveteket. Nem sok sikerrel. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége többé-kevésbé burkoltan bírálta a parlament döntését. A legkritikusabb Hága képviselője volt, aki közleményében utalt arra, hogy „az igazságszolgáltatással és a korrupcióval szembeni attitűd" negatívan befolyásolhatja Románia schengeni csatlakozását, amit Hollandia 2011-ben egyszer már megvétózott.

Az Európai Néppárt (EPP) kezdeményezésére az ügy napirendre kerül az Európai Parlamentben is. Manfred Weber EPP-képviselő kérésére Martin Schultz, az uniós törvényhozás szocialista elnöke javasolta, hogy előbb az illetékes szaktestület, az állampolgári jogi, bel- és igaz­ságügyi bizottság (LIBE), valamint a frakcióelnökök vitázzanak a kérdésről. Joseph Daul EPP-elnök román nyelven nyilvánosságra hozott közleményében hangsúlyozta: a bukaresti törvényhozás akadályozza az igazságszolgáltatást, és a kormánytöbbséget nem lenne szabad felhasználni egyetlen ember érdekében.