A két ország valutájáról levett korlátozás – amely a két fél közötti, 1992-es kereskedelmi megállapodásban szerepelt – nem új kezdeményezés. 2007-ben már született egy erről szóló keretmegállapodás, amely nyomán Putyin egy évvel később ismét felvetette a dollárról való áttérést, ám kevés eredménnyel. 2009-ben a 40 milliárd dolláros áruforgalom egy százaléka köttetett rubelben vagy jüanban.

Az idén 50 milliárdig duzzadó forgalomban azonban nagyobb lehet a két valuta részaránya, miután a múlt héten a kínai tőzsdén megindulhatott a rubelben folytatott kereskedés, decemberben pedig már az orosz tőzsdén is lehet jüanban üzleteket kötni. (A kezdeti árfolyam 1:4,7-hez, ami a jüan-rubel kurzus dolláron keresztüli átváltásának felel meg.)

Ám a dollár súlya egyelőre aligha csökken: a kormányfők közös keddi sajtótájékoztatóján Putyin bejelentette, hogy a közös üzleti projektekre az orosz Szberbank és a kínai Export-Import Bank közös alapot hoz létre – kétmilliárd dollár értékben.

Hasonlóképp dollárban folyik az alkudozás a földgázról, amelyet 2014-től Moszkva évi 70 milliárd köbméteres tételben szállítana, feltéve, hogy jövő nyárig sikerül megegyezni.