Dominik Duka a találkozón rámutatott arra is, hogy a tizenhét cseh történelmi egyház, illetve a különböző rendek elöljárói az év elejétől már több mint tizenötezer kérvényt nyújtottak be, amelyek közül július végéig mindössze hármat bíráltak el kedvezően. Több százat visszaküldtek, mert a hivatalok nem találták elegendőnek a mellékelt dokumentumokat.

Tomás Holub, a  Cseh Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára szerint elsősorban az Állami Erdészet (SL), valamint a Cseh Földalap (SPU) vezetőiből hiányzik a nagyvonalúság, mert  nem elégednek meg azokkal a bizonyítékokkal, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a kommunista rezsim ellopta az egyházi ingatlanokat,  s még további dokumentumokat kérnek. – Gyakran pedig azzal érvelnek, hogy az iratok olvashatatlanok -- tájékoztatta lapunkat. Megkeresésünkre Petra Horáková az SPU hivatalvezetője visszautasította ezeket a bírálatokat. – Számos esetben nem egyértelműek az 1948-as kommunista hatalomátvétel előtti jogviszonyok, márpedig ezeket a döntés előtt tisztázni kell – szögezte le.

Több mint két évtizedes alkudozás után Petr Necas exminiszterelnök jobbközép kormánya tavaly novemberben az ellenzékiek heves tiltakozása ellenére, minimális többséggel elfogadta az egyházak kárpótlásáról rendelkező jogszabályt. Ennek alapján az érintettek 134 milliárd korona (hozzávetőleg 1400 milliárd forint) kárpótlásra jogosultak, amelynek csaknem nyolcvan százalékát a római katolikus egyház kaphatja meg.  Ebből 75 milliárd korona értékű épületet, továbbá szántót, erdőt és tavakat kapnak vissza. További, ugyancsak elkobzott vagyonaik fejében – amelyek visszaszolgáltatása nem lehetséges – tizenhét éven át, az inflációtól függően, évente kétmilliárd korona körüli összeget utal a cseh állam. Ezalatt mintegy ötezer pap, illetve lelkész még a költségvetésből kapja a fizetését, de évről évre öt százalékkal kevesebbet. 2030-tól a cseh állam már nem fogja támogatni az egyházakat. Idén júniusban civil szervezetek felszólítására Dominik Duka bejelentette, hogy a súlyos tavaszi árvízkárok miatt egymilliárd koronát kivételesen nem készpénzben, hanem államkötvényekben kérik, amelynek értékét a hozamokkal együtt majd az államkassza számára kedvezőbb időben veszik fel.

A cseh baloldali politikusok a brnói székhelyű Alkotmánybírósághoz fordultak  jogszabály megsemmisítése érdekében, ám jogorvoslati kérelmüket elutasították. A  kommunisták (KSCM) ezután bejelentették, hogy az október végi előrehozott választásokat követően népszavazást kezdeményeznek a szerintük igazságtalan jogi norma eltörlése érdekében. A szocdemek (CSSD) inkább tárgyalásokat kezdenének az egyházakkal a kárpótlási összegek lényeges csökkentéséről.