Előbbivel összefüggésben megjegyezte, hogy a cél a beruházások beindítása, az ennek magjául szolgáló alapnak pedig jövő júniusig fel kell állnia, ám az Európai Beruházási Bank már jóval ez előtt, januárban elkezdi a projektek finanszírozását.

"Sem a pénzek földrajzi, sem iparági elosztásáról nem vitáztunk. A magánbefektetőknek kell kiválasztaniuk a számukra legvonzóbb beruházási lehetőségeket" – mondta Tusk, hozzátéve: ez nem donorkonferencia volt.

Oroszországgal és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy vélte, az EU eddig eseményről eseményre reagált a fejleményekre, de túl kell lépni a defenzíván. "Rá kell ébrednünk saját erősségeinkre" – fogalmazott az Európai Tanács új elnöke, tudatva egyúttal: jövő márciusban az Európai Tanács visszatér a kérdésre.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a konzisztens stratégián azt érti, hogy az EU-nak egységes, közös álláspontot kell képviselnie, s erről nem ideológiai, hanem gyakorlatias vita folyt.

"Magunkról vitáztunk. Arról, hogy mit jelent az Európai Unió, hogy meddig terjed a szolidaritás, hogy készek vagyunk-e áldozatot hozni az egységért. Az eredmény pedig világos: az Európai Unió és minden tagállama együtt akar szembenézni a Kelet felől érkező kihívással" – magyarázta a lengyel politikus.

Oroszország és Ukrajna pénzügyi helyzetéről úgy fogalmazott, hogy ez nem egy két nap vagy két hét alatt rendezhető válság.

"Talán nem egy végtelen történet, de hosszú távú stratégiára van szükség" – hangsúlyozta Donald Tusk.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyitva kell hagyni a párbeszéd csatornáit Moszkvával.

A beruházási csomagot előterjesztő Juncker közölte, hogy a konkrét tagállami hozzájárulásokról nem folyt mélyreható vita, mert a "projektek még nincsenek kiérlelve", viszont egyik tagország sem zárta ki, hogy hozzájárulna a beruházási alaphoz, amelynek fogadtatása kedvező volt, méretét senki sem találta elégtelennek. A bizottság tervei szerint a következő három évben, 21 milliárd euró uniós forrás és az Európai Beruházási Bank hiteleinek felhasználásával, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházásnak kellene megvalósulnia.

Angela Merkel német kancellár a megbeszéléseket követően tudatta: Ukrajna területi integritása a feltétele az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésének. Mint fogalmazott: egyelőre nem lát okot erre.

"A büntetőintézkedések konkrét okok miatt születtek, és csak ezek megszűnése esetén lehet őket megszüntetni" – jelentette ki.

Ukrajna helyzetéről elmondta, hogy az Európai Unió segíteni akar Kijevnek a gazdasági reformok sikeres végrehajtásában és a korrupció leküzdésében. A német kormány vezetője sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy Ukrajna támogatásában a Nemzetközi Valutaalapnak kell vezető szerepet játszania, és az Európai Unió is megvizsgálja, hogy ehhez hogyan tud hozzájárulni.

Ezt tükrözi a tanácskozást követően elfogadott zárónyilatkozat is, amely kimondja: az EU készen áll, hogy a továbbiakban is elősegítse és támogassa az ukrajnai reformfolyamatot.

A kelet-ukrajnai helyzetet az Európai Tanács továbbra is erősen aggasztónak tartja, s világossá teszi: tartja az eddigi irányt, s szükség esetén további lépéseket is tesz, miután az EU csütörtökön tovább szigorította a Krím és Szevasztopol ellen elrendelt szankciókat.

Az EU állam-, illetve kormányfői emellett akadálytalan hozzáférést követelnek a nyáron Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító repülőgép szerencsétlenségének helyszínéhez, valamint a szeptemberben kötött, a konfliktus politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás megvalósítását szorgalmazzák.