Az unió harcba száll az államadóssággal
Szerződésmódosítás automatikus büntetésekkel – állapodott meg az óriási nyomás alatt tárgyaló Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Párizsban. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának vezetője válságkezelő javaslattervezetben egyezett meg, amelynek tartalmát szerdán levélben küldik meg Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács elnökének, hogy aztán a csütörtökön és pénteken Brüsszelben összegyűlő állam- és kormányfők megvitassák.
A „Merkozy” páros által felvázolt megállapodás – amely több kérdést nyitva hagy – alapvetően a kancellár kézjegyét hordozza magán: az eurókötvények bevezetését nem támogatják (pedig ennek azonnali pozitív hatásáról Sarkozy még megpróbálta meggyőzni Merkelt), és „nem kommentálták” az Európai Központi Bank szerepvállalását sem. Pedig ezt a két lépést nagyon várta a piac.
A francia elnök – aki múlt pénteki beszédében a nemzetek feletti, demokratikus felhatalmazással nem rendelkező szervek felügyeletétől óvta a nemzeti költségvetéseket – sikert is elért a kancellárral szemben. A francia–német megállapodás szerint ugyanis az Európai Bíróság nem fogja megvétózni a nemzeti költségvetéseket. Azt ellenőrzi majd, hogy a szerződésmódosításban harmonizált, és minden tagállami alkotmányban belefoglalt „aranyszabály” (azaz a hiánycél három százalék és a GDP-hez viszonyított államadósság 60 százalék alatt tartása) „elégséges-e”, teljesíti-e a szerződésben előírtakat. A Merkozy páros abban is megegyezett, hogy szerződésbe kell foglalni – valószínűleg egy korábbi csomagban foglalt szabály alapján – a célszámokat megszegő államoknak büntetésül járó szankciókat.
Visszatáncolt Merkel az adósságleírással kapcsolatban: ebbe többé nem fogják bevonni a magánszektort. Az október végi csúcson az európai vezetők megegyeztek a magánszektorral a görög adósság részleges leírásáról, ez azonban csak idegessé tette a piacokat, és megnövelte más eurózóna-tagok finanszírozásának költségeit. A német kancellár azt mondta, Görögország esete egyszeri volt, és meg kell mutatni, hogy Európa biztonságos hely a befektetéseknek. – Európában az a szabály, hogy az adós visszafizeti adósságát – üzent a piacoknak Nicolas Sarkozy. Megegyeztek abban is, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitás Alapot (EFSF) felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az eurózóna állandó mentőalapja 2013 helyett már 2012-ben életbe lép.
Két vezető megerősítette: szeretnék, ha az összes uniós tag csatlakozna a szerződésmódosításhoz, de gyorsan kell lépni, így ha ez nem megy, akkor csak az eurózóna 17 országára fog vonatkozni az új szabályrendszer. Terveik szerint márciusra aláírnák a kész szöveget, és utána kezdődne a ratifikáció – már a francia elnökválasztás után. Az is kiderült, havonta fognak találkozni az eurózóna pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az európai versenyképesség növelésének lehetőségeit.
Az egyezség elemzők szerint értelmezhető „fiskális egyezményként”, amelyről a múlt héten Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezetője mint feltételről beszélt ahhoz, hogy a jegybank agresszívebben vegyen részt a piacon. Az európai bankok megerősítésére Merkel és Sarkozy egyelőre nyilvánosan nem tettek javaslatokat.
Mario Monti olasz miniszterelnök 30 milliárd eurós megszorítócsomagot jelentett be, amitől azt remélik, hogy sikerül egyensúlyba hozni a költségvetést. A piacok jól fogadták a bejelentést: az olasz tízéves államkötvény hozama 6 százalék alá csökkent a nap folyamán. A görög parlament kedden szavaz a 2012-es megszorítócsomagról, amelynek elfogadása a második mentőcsomag feltétele.
