„Gyilkos állam! Gyilkos rendőrség!” – vádak a merénylet után

A török kormány szerint az Iszlám Állam felelős a szombati véres ankarai robbantásokért. A hétfőn utcára vonult tüntetők szerint azonban az államfő a felelős, mert kurdellenes hangulatot szít.
„Gyilkos Erdogan! Gyilkos állam! Gyilkos rendőrség!” – harsogták hétfőn Isztambulban és Ankarában is a tüntetők, akik a török elnököt és pártját hibáztatják a szombati kettős öngyilkos merényletért, amelyben a hivatalos adatok szerint 97-en veszítették életüket. A kurdpárti, mérsékelt Népi Demokratikus Párt (HDP) és civil szervezetek hívei gyülekeztek az ankarai pályaudvarnál egy békemegmozduláshoz, amikor öngyilkos merénylők robbantották fel magukat mögöttük. A HDP szerint az áldozatok száma 128, azaz magasabb, mint amit a kabinet mond.
Ankarai mementó. A szombati kettős terrortámadásban meggyilkolt egyik áldozat cipői a pályaudvarnál
Ankarai mementó. A szombati kettős terrortámadásban meggyilkolt egyik áldozat cipői a pályaudvarnál
Umit Bektas / Reuters

Miközben a török kormány az Iszlám Állam (IS) terrorszervezetet sejti a kettős támadás mögött, a hétfőn egy isztambuli mecsetnél és az ankarai pályaudvarnál felvonulók szerint a robbantásért Recep Tayyip Erdogan államfő és kormánya a felelős, de minimum „bűnrészes”. Nem azt állítják, hogy a konzervatív kormánypárt küldte a merénylőket, hanem azt, hogy kurdellenes hangulatot keltenek hónapok óta, s a korábbi kurdellenes támadások elkövetőit sem vonták felelősségre. Sokan felvetik, a titkosszolgálatoknak tudniuk kellett volna, hogy merénylet készül.

A támadás előzménye, hogy júniusban felbolydult a politikai élet. A választásokon először szerzett tíz százaléknál többet és jutott be a parlamentbe a HDP, miközben Erdogan mérsékelt iszlamista pártja, az Igazság és Fejlődés 2002 óta először elbukta a többséget. Amikor hosszas koalíciós alkudozások után sem sikerült kormányt alakítani, Erdogan új választásokat írt ki novemberre.

Nyáron egyezett bele Erdogan abba is, hogy az Egyesült Államok török bázisokról támadja az Iszlám Állam terrorszervezetet. Az amerikai F–16-osok és drónok érkezésével egy időben összeomlott a török kormány és a Kurd Munkapárt fegyveres szárnya, a PKK közötti tűzszünet is az ország délkeleti régiójában. A PKK 1984 óta harcol a kurd függetlenségért, a tűzszünetet 2013-ban kötötték.

A harcok kiújulásával egy időben a török kormány kemény kézzel lecsapott a kurdpárti civilekre is. A fentiek fordulatot jelentenek Ankara számára, amely a nyár közepéig csak ímmel-ámmal támadta az IS-t, kritikusai szerint azért, mert az iszlamista terrorszervezet akadályozta a kurd fegyveres csoportok előrenyomulását Szíriában és Irakban is. Ez kényelmes helyzet volt Ankarának.

A PKK és a török kormány között a hét végén is folytak a harcok. Ám a kurd lázadók egyik vezére hétfőn is megerősítette, hogy tartják magukat a szombati bejelentéshez, az áldozatok iránti tiszteletből felfüggesztik a támadásokat a választásokig – ígéretük szerint csak védekeznek, ha megtámadják őket.

Hétfőn Berlinben közölték: Angela Merkel német kancellár vasárnap Törökországba utazik, ahol a biztonsági helyzetről, Szíriáról és a menekültválságról tárgyal.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.