– Ez a tendencia Lérosz szigetén is megfigyelhető – mondta a Népszabadságnak Jecs Lajos. Az Országos Mentőszolgálat korábbi munkatársa az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezettel december 31-én érkezett a görög szigetre.

– A nők és gyerekek nagy részét már várják a rokonaik Németországban, Nagy-Britanniában. Léroszra naponta átlagosan 100-200 ember érkezik, akiket a parti őrség szállít át Farmakoniszi szigetéről. Többségük ott ér partot Törökországból indulva, ám egy konténert leszámítva semmi sincs azon a szigeten. S mivel a hidegebb idő sem tartja vissza a menekülteket, annyian jönnek, hogy nem tudnak mindenkit elhelyezni az épületben. Rengetegen a szabad ég alatt éjszakáznak, sokan a sziklákon alszanak. Néhány nappal később indulhatnak tovább Léroszra, ahol a regisztrációt követően Athén felé vehetik útjukat.

Népszabadság-grafika

– A gyerekek általában félénkek, bizalmatlanok, nehezen nyílnak meg, de a nemzetközi civil szervezetek szakemberei rendszeresen játszanak velük, így feloldódnak – mondta Jecs.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint is egyre több kiskorú érkezik az Égei-tengeren Európába. Keddi közleményükben azt írták, januárban a vízbe veszett áldozatok ötöde gyerek volt.

Marie Pierre Poirier, az UNICEF európai menekült- és migránsválságért felelős koordinátora úgy véli, egyre többen kerülnek veszélybe a Földközi-tengeren is, és különösen igaz ez most télen. – A segélyezési, védelmi és egészségügyi rendszereket erősíteni kell a menekültek által használt útvonal minden pontján, hogy a nőket és gyermekeket ne használják ki, és ne essenek ki az ellátásból – jegyezte meg a szakember.

Menekült gyerekek a szlovén határon Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Sokan azok közül, akik menekülni kényszerültek otthonaikból, el sem érnek Európába. A 12 éves szíriai kurd Shukri 10 hónappal ezelőtt nagybátyjával együtt hagyta hátra a török–szír határhoz közeli Kamisliban élő családját. Jelenleg egy török varrodában alkalmazzák, olykor heti 60 órát is dolgozik, amelyért 600 török lírát (körülbelül 60 ezer forintot) kap. Ennek nagy részét hazaküldi a polgárháború sújtotta országban rekedt szeretteinek.

Esete nem egyedülálló. A The Guardian munkatársa Isztambulban, Mersinben és Adanában több szíriai gyerekkel is találkozott a textilgyárak látogatásakor. A Business & Human Rights Resource Center nevű szervezet felmérése szerint több európai divatcég törökországi beszállítója is szíriai menekült gyerekeket dolgoztatott. Miután a H&M és a Next tudomást szerzett a visszaélésekről, azonnal szerződést bontottak a török partnereikkel.