Támadja az Atatürk-kultuszt az iszlamista kormány
"A törökök atyja” még hetven évvel halála után is szinte mindenütt jelen van. Törökország első köztársasági elnökének képe köszön vissza a bankjegyeken, portréja ott függ a közintézményekben és egy csomó családi otthonban, az isztambuli repteret róla nevezték el, a török jog szerint pedig bűncselekmény bemocskolni a nevét.
Az utóbbi időben azonban egyre többen szeretnének változtatni Atatürk kultuszán és örökségén. Ugyan a jelenlegi vezetők továbbra is nemzeti ikonnak tartják, azonban úgy gondolják, Atatürk szava nem szent és sérthetetlen.
-Eddig ha valaki arra hivatkozott, hogy „Ataturk is ezt mondta”, azzal vége lett a vitának –mondta Mustafa Akyol, a „Szélsőségek nélküli iszlám” című könyv szerzője. Akyol szerint ez ma már nem így van, a kemalisták helyzete egyre bizonytalanabbá válik, viszont ez azt is jelenti, hogy egyre görcsösebben ragaszkodnak a szimbólumokhoz.
A kultusz felhígulásának egyik példája a május 19-én rendezett megemlékezés. Ekkor ünneplik a török függetlenségi háború első napját. Korábban katonai pompával ünnepelték a napot, most ehelyett csak „polgári” megemlékezést tartottak, és az előző évekkel ellentétben kihagyták a néma tiszteletadást Atatürk isztambuli szobra előtt. Ezen pár nézelődő fel is háborodott, és azt követelte, adják meg rendesen a tisztességet Atatürknek.
Howard Eissenstat, aki egy, a török nacionalizmusról szóló könyvön dolgozik azt mondta, sok törököt zavar, hogy a jelenlegi kormány próbál változtatni a török identitáson. A szakértő szerint a török vezetők többek között úgy próbálják gyengíteni közvetett módon az Atatürk-kultuszt, hogy megismertetik a nyilvánossággal a kurd felkelők leverésére indított támadásokat. –Arra próbálnak rávilágítani, hogy Atatürk benne volt ezekben a bűncselekményekben. Atatürknek amúgy egy elég komplex történelmi öröksége van. A mostani vezetők úgy gondolják, nem kellene a politika középpontjába állítani.
Tansel Colasan, „a törökök atyját” népszerűsítő alapítvány elnöke szerint elég szerencsétlenül jött ki, hogy az 1971-es és 1980-es puccsot végrehajtók Atatürk nevében léptek fel. Colasan erősen kritizálta az iszlamista médiát, amiért megpróbálják befeketíteni Atatürk nevét, és kétségbe vonják, hogy ő fektette volna le azon ország alapjait, amely „a Közel-Keleten a béke és a stabilitás jelképe.”
Az Atatürk-kultusz átformálásának egyik kezdeményezője Recep Tayyip Erdogan iszalimsta gyökerű pártja. A kormányfő ugyan kiáll amellett, hogy Törökország szekuláris állam, és hogy az Európai Unió tagjává akarnak válni. Mindeközben azonban népszerűsíti az iszlamista alapokon nyugvó Oszmán Birodalom emlékét, és azt állítja, az oszmán vezetők nagyon toleránsak és nyitottak váltak más véleményekre is. Emelett a régi mecseteket felújították, az Oszmán-érabeli kalligráfia ismét divatba jött, és az ezt a korszakot felidéző tévédrámák is nagyon népszerűek.
Ugyan Atatürk megítélése változik, az általános iskolás gyerekek még mindig a következő áldással indítják a napot: „Ó, nagy Atatürk, az úton, amit megnyitottál, a cél felé, amit megmutattál, tétovázás nélkül haladunk!”
