Ismertetése szerint 2006-ban a csúcson volt ez a kapcsolatrendszer, akkor Magyarországban és a miniszterelnökben potenciális erős partnert láttak az amerikaiak. Azóta a kormányzat helyzete meggyengült, a gazdaságban nem történnek meg azok a reformok, amelyeket az amerikaiak szerint is meg kellett volna csinálni. Az igazán látványos probléma a Nabucco projekt körüli magyar hezitálás és a túlságosan erős magyar-orosz barátság volt. Ez "nagyon mély nyomot hagyott az amerikaiakban" - mondta Gyarmati István a külügyi bizottság Demokratikus Átalakulásért Intézetben tartott kihelyezett ülésén.

Az amerikai-magyar viszonyban most sokéves "apró munkára" van szükség. Az amerikai-magyar kapcsolatok kijavítása legalább ötéves program - hangsúlyozta az igazgató.

Az elkövetkező öt évben a magyar politikának az Egyesült Államok vonatkozásában arra kell koncentrálnia, hogy bizonyos kérdésekben látványosan segítse az amerikai politikát, így például Afganisztánban, több kérdésben pedig nem szabad állást foglalni - tette hozzá.

Annak érdekében, hogy hatékony legyen a magyar Amerika-politika, szoros együttműködésre van szükség a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium között - mondta a szakember.

Magyarics Tamás, az intézet igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a 2008-as "kritikus választás" volt, hosszabb időszakon keresztül demokrata dominancia lehet az Egyesült Államokban. Ha az Obama-adminisztráció sikeres lesz, akkor 2012-ben és 2016-ban is nyerhetnek a demokraták.

A tendenciák szerint 10-12 éves ciklusonként váltják egymást a demokrata és a republikánus kormányok. Emellett a választási térkép nagyon nagy mértékben átalakult: korábban a keleti és a nyugati part volt a demokratáké, most azonban sikerült a fontos republikánus bázisokat is elfoglalni - mutatott rá a szakértő.

A demográfia is a republikánusok ellen dolgozik: a fehér lakosság csökken: 40-50 év múlva kisebbségben lesznek. Elsősorban a latin népesség nő, amelynek kétharmada demokrata szavazó - tette hozzá.

Ráadásul az 1968 óta tartó republikánus hullám kimerülőben van. Úgy tűnik, hogy a republikánusok a hagyományos liberális gazdaságpolitikával egyre kevesebb embert tudnak maguk mögé állítani - elemezte a helyzetet Magyarics Tamás.

Az Obama-adminisztráció első néhány politikai lépése azt mutatja, hogy az új elnök egy európai értelemben vett szociáldemokrata irányt fog képviselni: megnöveli az állam szerepvállalását, emeli az adókat.

Egy hagyományos értelembe vett liberális-demokrata politikát lehet várni az Obama-adminisztrációtól. Valószínűleg nem teljesül az a terv, hogy túllépnek a pártpolitikán. Az eddigi szenátusi döntések is ezt mutatják - tette hozzá.

Az Egyesült Államok külpolitikájában annyi változás várható, hogy bizonyos elhanyagolt területekre próbálnak meg nagyobb hangsúlyt helyezni: így például Latin-Amerikára. Emellett "csomagban kívánják kezelni" a közel-keleti térséget, Kínával és Oroszországgal pedig kompromisszumokra is készek lesznek az amerikaiak annak érdekében, hogy a gyakorlati kérdések megoldódjanak - mondta Magyarics Tamás.
Gyarmati István szerint is az Egyesült Államok előtt álló legfontosabb kihívások között szerepel a közel-keleti válság, Irak és Afganisztán is.

"Vesztésre állunk Afganisztánban", nem biztos, hogy az amerikai kormányzat tudja majd kezelni az afganisztáni problémát. Reális célokat kellene meghatározni, hozzárendelve a megfelelő eszközöket. Azt is meg kell fogalmazni, hogy mit akarnak hátrahagyni a szövetséges erők Afganisztánban - tette hozzá.

Gyarmati István arról is beszélt, hogy kétséges az új amerikai orosz-politika, Oroszország ugyanis nem tudja teljesíteni azokat a várakozásokat, amelyeket az amerikaiak táplálnak vele szemben. Hasonló dilemmákkal küzd az amerikai adminisztráció a Közel-Keleten és Kínával is - mutatott rá.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kiemelte: az új amerikai kormányzat gondolkodásában nem foglal el központi helyet az Európai Unió. A közös uniós kül- és biztonságpolitikai elképzelésekben azonban nagyon hangsúlyos a transzatlanti viszony.

Az európai elkötelezettség mércéje lesz, hogy az unió milyen mértékben tud részt vállalni az afganisztáni, pakisztáni, iraki, iráni, palesztin-izraeli konfliktusok megoldásában. A magyar külpolitika ezt az elmúlt években helyesen felismerte - mondta a politikus.