A bírósági dokumentum szerint – amelyet a spanyol El País és az El Mundo is ismertet – a hercegnőt március 8-án hallgatja majd ki a bíró. A pénzmosást és az adócsalást a spanyol törvények szigorúan büntetik. Pénzmosásért például akár hat hónapos börtönt is lehet kapni, emellett a pénzbüntetés az érintett összeg háromszorosára is rúghat.

A vizsgálóbíró azzal indokolta a hercegnő gyanúsítottként való beidézését, hogy az Aizoon pénzügyileg átláthatatlan módon működött, nem tudni, hogy az osztalék miképp oszlott meg a két tulajdonos, a hercegnő és férje között. Keményebb vádakat is megfogalmazott: a hercegnő például ezt a bevételt soha nem tüntette fel a saját adóbevallásában.

Ez a második eset, hogy beidézik a hercegnőt, de első alkalommal a korrupcióellenes ügyészség közbelépett, szerintük ugyanis nem támasztható alá a hercegnő érintettsége. Ezt továbbra is fenntartják, és máris parázs vita dúl, hogy vajon José Castro nem a saját pecsenyéjét sütögeti-e azzal, hogy saját nimbuszát építi ebben az ügyben. A spanyol bírók és ügyészek többsége azon az állásponton van, hogy Krisztina hercegnő nem tudott férje üzelmeiről, vagy ez legalábbis nem bizonyítható, így ki kellene hagyni az ügyből. Csak azért, mert a királyi család tagja, semmilyen – sem előnyös, sem hátrányos – megkülönböztetésben nem szabad részesíteni.

A spanyol sajtóban csak Noós-ügyként elhíresült eset lényege, hogy a vádak szerint a hercegnő férje, Inaki Urdangarin üzlettársával együtt 5,8 millió eurót tüntetett el az adóhatóság elől. A pénzt az általuk vezetett Noós Intézet kapta a valenciai és a baleári-szigeteki tartományi kormányoktól (mindkettő élén néppárti politikus állt) sportesemények rendezésére. Ám az összeg továbbfolyt a családi vállalkozásba, az Aizoonba, majd eltűnt az adóhatóság szeme elől. 

José Castro, a vizsgálóbíró hihetetlen kitartással göngyölítette fel az ügyet, kilenc hónapja gyakorlatilag mással sem foglalkozik, mint a hercegnő bevételi, kiadási és adózási múltjával. Szerinte épp elég terhelő bizonyíték van arra, hogy nemcsak csendestárs volt, hanem tudott is férje üzelmeiről. 

Krisztina hercegnő beidézést nem kommentálta a spanyol királyi ház, de rendkívül kínos, a monarchia tekintélye amúgy is sokat romlott az utóbbi időben. A hercegnő két éve nem vesz már részt semmilyen hivatalos állami rendezvényen, és még arra is ügyelnek, hogy a trónörökös Fülöppel se nagyon mutatkozzon együtt. 

Pedig sokáig ő volt a királyi család egyik legpéldamutatóbb tagja. Az első nő a spanyol monarchia történetében, aki egyetemet végzett, és utána normális életet kezdett. Újságíróknak korábban azt mondta, hogy egyszerű, hétköznapi életet szeretne élni, amelynek része lenne a szakmai karrier is és szerelmi házasság. Sokáig minden kedvezően alakult: állást kapott a Caixa nevű banknál, Barcelonában független életet élt, majd 1996-ban megismerkedett a jóképű kézilabdással, a Barcelona és a spanyol válogatott sztárjával, Inaki Urdangarinnal, akihez hamarosan férjhez is ment.

Ahogy nőtt a jövedelmük, úgy nőtt az igényszintjük is: ehhez pedig egy palota dukált, amit 6 millió euróért megvásároltak Barcelonában, majd még hárommilliót ráköltöttek (az ügyészség tavaly lefoglalta a palotát). Négy gyermekükkel sokáig ők voltak a monarchia mintapárja, különösen, amikor a király idősebbik lányának házassága tönkrement, és csendesen elvált. Amikor először felmerült a gyanú, hogy Urdangarin pénzügyei nincsenek teljesen rendben, a család Washingtonba költözött, ahol a férfi a spanyol Telefonica munkatársa volt. Innen citálta haza az immár három éve zajló per. 

Krisztina fejében a válás állítólag meg sem fordult. Most ugyan Genfben él, hogy a gyerekeit megkímélje az esetleges piszkálódásoktól, de a férje is sokat időzik Svájcban. Legalábbis, amíg az ügyében vizsgálódó hatóságok ezt megengedik neki.