Jókora felzúdulás tokozott Németországban Günter Grass Nobel-díjas író verse Izraelről. A költemény a mai Süddeutsche Zeitungban, és ezzel párhuzamosan a The New York Timesban és a La Repubblicában is megjelent.

File photo of novelist and winner of the Nobel Prize in Literature Guenter Grass smoking his pipe before the opening of an exhibition with paintings of Grass in Hamburg October 18, 2007. Nobel Prize-winning German writer Guenter Grass has attacked Israel as a threat to world peace and said it must not be allowed to launch military strikes against Iran, in a poem that one German newspaper branded "anti-Semitic". Grass, 84, a seasoned campaigner for left-wing causes and a critic of Western military interventions such as Iraq, also condemned German arms sales to Israel in his poem "What must be said", published in several newspapers on April 4, 2012. REUTERS/Christian Charisius (GERMANY - Tags: PROFILE POLITICS)

„Amit ki kell mondani” című versében Grass arról elmélkedik, hogy valójában Izrael fenyegeti a világ békéjét, az az állam, amelynek fegyverei most mind Irán ellen irányulnak. Csupán azért, mert feltételezik, hogy ott atomkísérleteket végeznek. Eközben azonban Izrael is atomnagyhatalom lett, még ha erről nem is ildomos beszélni, hiszen nem engedik be az ellenőröket. Grass bevallja, hogy németként különös nehéz neki erről a témáról írnia, hiszen hazája óriási bűnöket követett el a zsidók ellen. De nem hallgathat tovább, nyilvánosságra kell hozni a véleményét, még ha ezzel az antiszemitizmus vádját vonja is a fejére. Bírálja a német politikát is, amiért fegyverszállítmányokkal - legutóbb egy, akár nukleáris rakéták hordozására is alkalmas tengeralattjáróval - segíti az izraeli hadsereget.

A vers megjelenése után valóságos össztűz zúdult a 85 éves íróra. Ruprecht Polenz, a külügyi bizottság CDU-s elnöke szerint Grass összekeveri az okot az okozattal, és bár kitűnő író, a politikában rendre mellé nyúl. A CDU főtitkára is kiérte magának a verset: az iráni kormány kétségbevonta Izrael jogát a létezésre, és nyíltan tagadja a holokausztot. Egy ilyen konfliktusban teljesen természetes, hogy Németországnak melyik oldalon kell állnia – fogalmazott Hermann Gröhe. A német zsidók központi tanácsa agresszív pamfletnek minősített az írást, és hozzátette: attól, hogy valaki kitűnő író, még nem biztos, hogy a közel-keleti politika kitűnő szakértője is lenne. Az izraeli nagykövetség közleményben tiltakozott az írás ellen.

Ezzel szemben a berlini kormány visszafogottan reagált, a kormányszóvivő szerint mindez még belefér a művészet szabadságába és szerencsére a kormány is élhet azzal a szabadságával, hogy művészeti kérdésekben ne kelljen állást foglalnia – mondta diplomatikusan Steffen Seibert. Kiállt viszont Grass mellett a német PEN klub elnöke és az Izraellel szemben mindig kritikus Baloldali párt is.