Az Egyesült Államok megsérti a terrorizmus gyanújával fogva tartott személyek emberi jogait; azok a foglyok, akiket Guantánamóra hurcoltak, panaszt sem emelhetnek, ha esetleg megkínozták őket – hívta fel a figyelmet szerdán a védelem annak öt guantánamói vádlott ügyében. kiket 9/11 miatt őriznek a Kubában lévő amerikai börtöntábor területén. Bár az ENSZ-nek harminc éve, 1984 óta van egyezménye a kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések tilalmáról, amelyet az Egyesült Államok is aláírt, Washingtonban titkosított nemzetbiztonsági információként kezelik, hogy terrorizmussal gyanúsított személyeket milyen módszerekkel vallatnak – emiatt, hogy guantánamói foglyok panaszt sem emelhetnek, ha megkínozták őket.

Az öt foglyot, akinek az ügye szerdán a meghallgatás témája volt, 2006 óta őrzik Guantánamón, és ők azt állítják, hogy a letartóztatásukhoz indokul szolgáló vallomásokat az amerikaiak kínvallatással csikarták ki belőlük. Ha bűnösnek találják, az öt vádlott akár halálbüntetést is kaphat, amit az ügyvédek a panasztétel tilalmára hivatkozva szeretnének elkerülni. Mivel ezzel a tilalommal sérülnek a foglyok emberi jogai, a törvényszék csökkentse a maximálisan kiszabható büntetést, vagy egyszerűen ejtse a vádakat – érvelnek.

Szerdán a meghallgatáson egyébként pillanatok alatt elfajult a vita a vád és a védelem között: az egyik ügyvéd, Jason Wright a meghallgatáson mindenféle felvezetés nélkül azzal kezdte a mondanivalóját, hogy csak a magát 9/11 értelmi szerzőjének nyilvánító Khalid Sejk Mohamedet 183-szor vetették alá a vízbefojtást imitáló hírhedt vallatási módszernek. Ez az indítás James Pohl bírónak nem tetszett túlságosan: Pohl a kínzásokkal kapcsolatban elhangzó érveket visszakézből lesöpört az asztalról, mondván, az ügynek több olyan részlete van, amelyet csak zárt ajtók mögött lehet tárgyalni, hiszen titkosított információkról van szó. Erre megszólalt egy másik ügyvéd, Cheryl Bormann, felróva, hogy a védelem akárhova akar lépni, mindenütt falakba ütközik, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nyilvánvalóan megszegi az 1984-es ENSZ-egyezményben vállalt kötelezettségeit. Erre viszont Clay Trivett ügyész vágott vissza azzal, hogy az ügy nem a kínzásokról, hanem 2976 embernek – 9/11 áldozatainak – a tömeges kivégzéséről szól – idéz az AFP hírügynökség a meghallgatás jegyzőkönyvéből. Bár az al-Kaida terroristáinak a meghallgatás-sorozat már másfél éve, 2012 májusa óta tart, a pernek még mindig nem tűzték ki az időpontját.

Ami Guantánamót illeti Barack Obama amerikai elnök még az első megválasztása előtt, 2008-ban ígéretet tett arra, hogy a börtöntábort felszámolják. Ez nem történt meg, de az emberi jogi szervezetek szemében visszatetsző az is, hogy a 146 fogolyból százat már rég szabadon engedhettek volna, hiszen maguk az amerikaiak tisztázták őket a terrorizmus vádja alól – mégis jelenleg is rabok.

Az ENSZ egyezménye a kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések tilalmáról 1984. december 10-én született meg. Három évvel később lépett életbe, az Egyesült Államok 1994-ben ratifikálta.